Anna és a masszőr

Valamikor a régi időkben, mielőtt még nem vándorolt ki mindenki valamelyik nyugati országba, Anna nővérként dolgozott egy nagy budapesti kórházban, férje Péter pedig informatikusként egy magyar vállalkozónál. Ahogy azonban jöttek a hírek arról, hogy kint mennyivel többet lehet keresni, illetve, hogy mennyivel kisebb a bürokrácia, úgy döntöttek, hogy ők is nekivágnak. Nem valami hosszan érlelt döntés volt ez, hanem egy hirtelen felbuzdulás. Péter attól félt, hogy ha tovább várnak, akkor neki már nem lesz esélye sem elhelyezkedni kint a szakmájában, most így negyven évesen még talán van erre némi sansza. Anna nem aggódott ennyire, elvégre ő még csak harminckettő volt ekkor, de elfogadta férje érveit. Két hónappal az ötlet után már kint is dolgoztak, igaz az elején még csak Anna kapott az eredeti szakmájában munkát – nővérre mindenhol, mindig szükség van – de pár hónap gyári munka után végre Péter is el tudott helyezkedni egy komolyabb fejlesztőcégnél. Az első évben nem nagyon tudtak hazajönni, nem is akartak rögtön szabadsággal kezdeni, meg valami kis pénzt is félre akartak rakni.
Mielőtt kimentek volna, Anna szüleinek a házában laktak. A ház két szintje elég teret adott mindenkinek, a földszinten is volt három hálószoba, és az emeleten is, a két – földszinti és emeleti – nappali mellett. A két szint között, ahol a lépcső elérte az emeletet, egy ajtót is beépítettek, így a konyhai teendők kivételével a fiatalok teljesen különálló életet élhettek. Mivel Anna apja, Kálmán, már évekkel korábban megözvegyült, így az ő távozásuk után a férfi egyedül maradt a nagy házban. Fenntartani sem volt egyszerű, de nagyobb gondot jelentett, hogy egyedül érezte magát, így egy hónappal később albérlőket fogadott az emeleti szobákba. Az ötvennyolc éves, picit már hízásnak indult férfi és ötven éves, vékony élettársa kellemes lakótársaknak bizonyultak, Gábor és Noémi nem ittak, nem dohányoztak, nem voltak hangosak, bár esténként a nemi életük zaja kicsit leszűrődött az emeletről, de az is csak egészen halkan hallatszott lent, annyira is csak az éjjeli csönd miatt.
Már elmúlt karácsony is kicsivel, beköszöntött a januári hideg időjárás, mire Anna és Péter úgy döntöttek hazalátogatnak egy kis időre. Megvették a repülőjegyeket, szabadságot kértek, összepakoltak és egy hideg és szeles vasárnap délután megérkeztek haza.