Álmom

Minden ott kezdődik, hogy belépek egy szobába. Nem tudom, hol van ez a hely, teljesen ismeretlen, talán a te szobád, nem tudom. Félhomály fogad, csupán néhány gyertya szórja gyémánt fényét, melynek melege betölti az egész helyiséget. Csak lassan alkalmazkodik a szemem a sötétséghez, de rögtön biztonságban érzem magam, valami megmagyarázhatatlan nyugalom tör rám, és tudom, hogy egy csoda vár itt rám. Lassan kibontakoznak előttem a tárgyak körvonalai, de engem semmi más nem érdekel, csak az ágy szélén, nekem háttal ülő sziluett. Tudom, hogy te vagy az. Nem tudom honnan, de rögtön tudom, érzem, szinte belémhasít, és átjár jelenléted. Nem fordulsz meg, de tudod, hogy én vagyok az. Mögéd lépek, megérintem vállaidat. Te összerezzensz, de még mindig nem fordulsz hátra. Ujjaim magukba isszák bőröd finomságát, engem már ettől az érintéstől elborít a vágy, nem tudok uralkodni magamon. Lassan, finoman belecsókolok a nyakadba, beszívom hajad illatát, mely elkábítja tudatom, ízed átjárja testem, örvénybe ránt, megbabonáz. Megfordulsz, és rám nézel. Szemed, mint a tenger, elmerülök benne, egyre mélyebbre és mélyebbre, és a sírás , annyira akarlak téged. Kissé félénken közeledek ajkaid felé, úgy érzem, még nem lehetek felkészülve arra a hihetetlen boldogságra, ami most rám vár. Mikor szád a számhoz ér, mint áramütés, úgy rohan át testemen a gyönyör, belebújik minden porcikámba, csontjaimban vibrál. Mézédes vagy. Nyelveinkkel először óvatosan tapogatózva fedezzük fel egymást, s ahogy a vágy egyre jobban átjárja testünket, mindinkább követelődzőbbé, hevesebbé válnak csókjaink. Átölellek, magamhoz szorítalak, szívünk hevesen dobog, táncuk egymásba olvad, eggyé válik. Hosszú perceken át csókoljuk, egymást egyre hevesebben és szenvedélyesebben, körmeid a hátamba mélyednek ( istenem, mily édes fájdalom ) beletúrok a hajadba, tested forrósága elborít, magával sodor, sosem akarlak többé elereszteni, magamhoz szorítalak, beléd temetkezem. Ajkam elválik ajkadtól, szemedbe nézek, s amit ott látok, végtelen örömet okoz. Te is akarod. Egy pillanatig sem szakadok el tekintetedtől, miközben elkezdjük megfosztani egymást ruhadarabjainktól. Pajkos mosolyodba beleremeg a testem, tudom hogy útra indultam a mennyország felé.