Első barátnőmmel

Másnap reggel óriási csillogó szemekkel ébredt mellettem Fruzsi. Teljesen meztelen volt a takaró alatt. Belenéztem igéző szemeibe, amitől felidéződött bennem az előző este történése. Természetesen a reggeli merevedésemre ez az emlékkép is rásegített. Fruzsi minden bizonnyal megérezhette mi történik az alsómban, és akár egy kiscica végigdörzsölte hab testét az enyémen, majd halkan a fülembe duruzsolt:
– Oh, hát én meg vele nem is foglalkoztam. – és egy határozott mozdulattal végigsimította a dudorodó bokszeremet, és széles mosolyra húzta a száját. Abban a másodpercben azt hittem nem bírok a véremmel és Fruzsit a matrachoz szögezve vad szeretkezésbe kezdünk. Szerencsére nem így lett, mivel a következő pillanatban bevillant, hogy ez már tényleg ne volna helyes, ráadásul barátnőm is van. Megfogtam az apró hófehér vállat, és egyetlen finoman határozott mozdulattal leállítottam a közeledését.
– Ezt már nem szabad. Nem lesz ez így jó. Hidd el nekem.
– Hmm. Csak egy kis kényeztetés az örömödre. Hadd viszonozzam a tegnapit.
– élmény volt az este, de ezt már nem tehetjük.
– Hát. Kár. – hangzottak a kifejezetten csalódott szavak.
Nem is folytattam a vitát, tudtam az én hangom legalább ilyen csalódott lenne, ha válaszolnék.
Pár héttel később az egyik estére színházbelépőnk volt. Mivel a barátnőmmel már ott tartottunk, hogy csak az alkalmas pillanatot vártuk, hogy végre pár órára kettesben lehessünk – állandóan egymást faltuk, fogdostuk simogattuk, és már mindketten teljesen be voltunk gerjedve – ezért hirtelen betegséget szimulálva lemondtam a színházat. A barátnőm meg „áldozatkészen” átjött ápolni engem. Persze a felnőttek sejthették, miről van szó, de nem tehettek semmit, így aztán magunkra hagytak.
Készültünk már erre az estére, ezért előre mindent bekészítve ültünk le vacsorázni. Olasz tészta az asztalon, édes mediterrán bor hozzá, halk zene, gyertyafény. Mindent bevetettem, amit ilyenkor szokás. Már ezzel sikerült lenyűgöznöm Hannát, a barátnőmet. Vacsora közben beszélgettünk, aztán felbontottuk a , ami hirtelen a fejünkbe szállva egészen megváltoztatta az addig romantikus bájcsevejt. Láttam a szemében a csillogást, amit legalább annyira a bor okozott, mint a hangulat.