Angyali történet 13. rész - Judy története 4. fejezet - Miurita

12.
Ahogy múltak az évek anyám egyre többet emlegette, hogy férjhez kéne mennem. Szeretné megérni, hogy unokái lesznek. Én erősen vacilláltam, mert nem akartam feladni a jól megszokott hármasunkat. A szívem inkább Josi felé húzott, de Bertyt sem akartam megsérteni és megválni tőle. Végül is úgy gondoltam, hogy Josival tanácskozom meg az ügyet.
Egyszer munka után beugrottam Josiékhoz. Ahogy várható volt, apja is, ő is otthon voltak, általában én később végeztem a boltban, mint ők az ültetvényen. A meglepetés a harmadik személy volt. Egy igen szemrevaló, kb. velem egykorú nő ült mellettük az asztalnál. Nálam talán egy kicsit alacsonyabb, nagyon szép arcú, teltkeblű gyönyörűség volt. Nem igazán látszott helybélinek, inkább európaias vonásai voltak, a kék szeme és gesztenyebarna hajszíne is jelezte, hogy nem lehet teljesen polinéziai származású.
– Ismerkedjetek meg, ő Judy, a barátnőm, ő pedig – mutat a csini nőre – Miurita, egy távoli rokon.
Josi zavarban volt, ezért apja vette át a szót.
– Miurita tongai származású, nagyapja – apám második unokatestvére – elhagyta a szigetet és Tahitin nősült meg és alapított családot. Miuritát – tongai származását kihasználva – beszervezte a titkosszolgálatunk. Sok nagy szolgálatot tett a hazánknak, de forró lett a talaj a lába alatt és el kell onnan tűnnie. De többet nem mondhatok, nem is tudok, csak ennyit szabad elárulnia. És még annyit, hogy nem is tudhatjuk az igazi nevét, a Miurita nevet most vette fel, mostantól itt kell maradnia és már gyártják a hihető múltját.
Miurita szemlesütve hallgatta a történetet, néha bólogatott és a végén, mintegy szabadkozva erősítette meg az elhangzottakat.
– Tényleg nem szabad többet mondanom, mert akkor veszélybe kerülök. Remélem, jó barátnők leszünk.
Első pillanatban belém fagyott a szusz. Akkor ő itt akar maradni? A végén még Josiék házában fog lakni? Erős ellenszenv ébredt bennem, de űzött szemébe nézve hamar el is illant. Megsajnáltam. És végül is szimpatikus volt. Elmondta, hogy most egy időre még el kell tűnnie, de ha minden rendeződik, visszatér.
A következő meglepetés sem váratott magára sokáig. Egyik este, amikor a sziget tanácsa – aminek Josi apja is tagja volt – éppen ülésezett, Berty pedig pár napra elutazott Tongatapura, ismét az ajtajukon kopogtattam.