Felvilágositás 3. rész - Vasárnap: Lolo néni tanít és...

Na, szóval, eljöve a vasárnap reggel, Jutka jön és ébreszt.
– Felkelnél, végre, segíteni kellene a vasaló asztalt felállítani, utána reggelizz, tusolj le, ha menni akarsz Lolóhoz.
Kimászok az ágyból, felállítjuk, na, nem azt), a vasaló asztalt, rá a ruhát, vasalózsinór, vasaló, víz, vasaló ruha, ( mert akkor még nem ismerték a gőzölős, hőfokszabályzós vasalót, sok helyen még faszenes vasaltak, a mienk már villanyvasaló volt), utána irány reggeli. Evés közben kérdezem Jutkát.
– Amit este mondtál, mind igaz?
– Igen, mert minket is megkörnyékeztek, de apád azt mondta, hogy neki csak én, kellek
– Tegnap engem is rólad kérdezgetett Loló. Arra volt kíváncsi, nem feküdtem-e le veled. Mondtam, hogy nem. Tudod, miben állapodtunk meg, te is tagadd, tégy úgy, mint aki semmit nem tud a nőkről és egyebekről. Rendben?
– Értem, de miért mondod ezt, valamit tudnom kellene. Jó ez nekem, vagy sem.
– Tudod, egyrészt féltelek, nem tudom konkrétan, sejtem, mit akarhat, amúgy meg biztos tanulhatsz még sok mindent tőle.
Elgondolkoztam, lehet, hogy Ő is felvilágosítani akar. Akkor valóra válik az álmom, őt is láthatom teljes meztelenségében, esetleg Ő is baszni akar? Nem, az nem lehet.
– Jutka, elárulok neked valamit. Amikor hetedikes volta, láttam a fürdőszoba ajtó üvegén keresztül Loló nénit öltözni, azóta szeretném megszeretni. Ezt csak neked mondtam még csak el, ha igaz, amit mondtál, hát nagyon észnél kell lennem, nehogy valamit is elkotyogjak.
– Vigyázz is, rá ne fázzunk, mert később akkor nem lehet több oktatás.
– Puszi neked, sok, sok. Ezek szerint a piros után tanítasz még?
– Meglátjuk, mars zuhanyozni, a faszod is mosd meg alaposan, hátha le akarja harapni.
– Na, neeeemáááár, ne izélj.
Tusolás, klott gatya, atléta, szandál.
– Megyek – mondtam, s irány Lolóék háza.
Kb, 4-5 perc gyalog. Bemegyek az udvarra, be a házba, elkiáltom magam.
– Csók, Loló néni, jöttem, merre van, illetve vagy?
– Gyere be a szobánkba, itt vagyok, óvatosan, mert elestem, fáj mindenem, fekszem.
Belépek, Loló az ágyon fekszik, lepedővel betakarva. Hát nem mondom, hogy, mi mindent bíz a képzeletre a lepedő, csak a feje és meztelen karjai vannak kint a lepel alól.
– Hívjak orvost, vagy menjek mentőért – kérdezem. (Klott gatyám nem sok mindent rejt el, igencsak dudorodik, remélem Lolo nem figyelt fel reá. )