A másik gyönyör

Talán már ismered a nevem. Írtam néhány történetet e kategóriában, de bevallom ez az első leszbikus tapasztalatom. Nem terveztem, hogy a közeljövőben újabbakat írok, de nemrégiben megadatott, és szeretném elmesélni.
Csak nehogy a végén bugyit kelljen cserélni :)

Némi filozofálgatással kezdeném, mert nekem sántít valami abban, amikor családanyák, akik a férjük tudtával vagy anélkül női szeretőt tartanak, azt állítják, nem lehet ilyet mondani, hogy izgatóbb egy nővel, csak más. Hát igen. Más. Nagyon más! A fiúimért is odavoltam, imádtam velük a szexet, de amikor mi nők egymással vagyunk... két nőnek egymás testét érezni az valami csodálatos. Amikor egy durva, szőrös férfi test helyett egy finom törékeny nő simul hozzád... A selymes bőre, a mellei a melleidhez, és minden...
A barátnőmmel kiélezettebbé válnak az érzékeim. Szilvit érezni izgatóbb, érzékibb ingereket vált ki belőlem. A gyengéd, nőies szenvedélytől fűtött érintései, lassú finom csókjai...
Arról nem is beszélve, hogy nekünk van türelmünk egymás testét ezerszer is alaposan végigkóstolgatni, mielőtt tovább haladnánk. A formás lábujjainktól, gyönyörű lábfejünkön át egészen a fülcimpánkig. Nem említve a néha órákon át tartó együttléteinket, amik alatt kisebb – nagyobb időközönként és intenzitással, de rengetegszer elélvezünk vagy hogy mennyire elképesztően felvillanyozó érzés a csiklóinkat összedörzsölnünk.
Hatalmas vonzalom van közöttünk, és nagyon kívánjuk egymást.
Ettől még persze ugyanúgy szeretjük a pasikat :) Egyelőre egyikünknek sincs, de mindkettőnknek hiányzik az is, amit egy férfivel érzünk.
Olyan barátot szeretnénk magunk mellé, aki elfogadja, hogy néha vágyni fogunk egymásra, mert nem akarunk hazugságban élni. Persze másnak nem kell rólunk tudnia. Rajtad kívül :)
Most amúgy 28 évesek vagyunk. Én 14 nappal korábban születtem, úgyhogy letisztáztuk, én vagyok az idősebb :)
És hogy hogyan kezdődött mindez?

A gimi óta ismerjük egymást. Vonzódtam hozzá, de volt néhány barátom az évek alatt, szóval nem a leszbikus fantáziálásaim körül forgott az életem.
Közben jó barátnők lettünk. Már ha lehet ilyet mondani azok után, hogy a kezdetektől fogva kívántam. Néha megfordult a fejemben, de nem akartam kockáztatni a barátságunkat.
Vagy ha nem is veszíteném el, de nem akartam, hogy másként nézzen rám.