A gyilkos

Öt éves voltam, amikor anyám „megölte” az apámat. Hallottam, ahogy veszekedtek, kiabáltak feledtem majd láttam amint mellkason szúrja. Majd ezután megjött Jerry „bácsi” és elvitte az apámat. Soha nem beszéltünk arról az éjszakáról. Amikor néha megemlítettem akkor anyám csak annyit mondott gondolkodás és érzelem nélkül: „Ő elment, és akkor mi van? Legalább nem keseríti az életünket! ”
Ő tisztában volt a tettével. Ő azt is tudta, hogy miért kellett ezt csinálnia. Az apám minden este meg verte őt.
Anyám mindig kedves volt hozzám, mindig mindent megadott nekem, de mindig láttam rajta, hogy fél. Azt is gondoltam, hogy ha valamit rosszul csinálnék, biztosan megölne engem is.
Anyám sok évig járt Jerry „bácsi” házába. Aztán egyszer annyit mondott, hogy ő is elment és már többé nem találkoznak. Én erre annyit kérdeztem, hogy: – Ő is már a múlt-é?
Rám nézett elég furcsán és annyit válaszolt, hogy – Igen! – Én ekkor arra gondoltam, hogy őt is eltette láb alól.
Amíg felnőttem addig elég sok kárt csinálta, többek között ablakokat törtem ki, összetörtem egy féltett vázáját, kiégetem egy tűzoltószekrényt – de életben maradtam, úgy hogy reménykedtem, hogy életben maradok bármit is csinálok. A félelmeim, hogy engem is eltesz láb alól egy idő után alább hagytak.
koromban pedig rájöttem arra, hogy anyámat mindig is verte az apám és ekkor már azt gondoltam, hogy jól tette, hogy eltette láb alól.
Egy napon kezdet érdekelni a számítógép, így hát anyu megmutatta, hogyan kell használni. Egyik nap fogtam magam és beírtam a vezeték nevem a keresőben, hogy had lássam mit tud rólunk az internet. A találatok egész hosszú sorra jelent meg előttem, itt tudtam, meg, hogy film producer volt az apán egy egész sor film forgatásán vett részt. Több fényképet is lehetett találni róla, igaz, hogy nem is nagyon emlékszem rá. Anyám szekrényében is volt egy pár darab egy dobozba. Majd találtam egy cikket, amiben azt írták, hogy harmincegy évesen meghalt szívrohamban. Na mi a fene úgy látom, hogy itt csak az „igazat” írták le.
A cikket kinyomattam és elindultam a keretbe, hogy anyunak megmutassam a cikket és egy pár kérdést tegyek fel az apámról a tisztán látás érdekében. Ha még nem mondtam volna Kaliforniába élünk, a házunkat bokrok és sövény veszi körül, szomszéd az elég távol lakik tőlünk. A házunk mögött már semmi nincs, csak a nagy pusztaság.