Jókor jó helyen

Néhány hete meglátogatni indultam a nagyanyámat a kórházban. Szerencsére nem volt komoly baja, de pár napig bent fogták. A Kútvölgyibe vitték, de mivel közel vannak egymáshoz én először a Szent János hátsó bejárata közelében álltam meg egyrészt, mert nem volt kiírva semmi, másrészt könnyű egyikre azt hinni, hogy a másik, miközben negyed órája barangolsz kocsival a domboldalon, mert a húgod félreigazított.
A bejárat felé sietve egy 45 – 50 körüli nagykabátos kövér nő jött velem szemben a járdán. Megkérdeztem, ez a Kútvölgyi – e. Mint kiderült nem. Sóhajtott egyet, mielőtt elkezdte magyarázni hogyan keveredek oda a mellékutcákon keresztül, de nem olyan hangon mintha feltartanám, csak mint aki a gondolatait összeszedvén vesz mély levegőt, és a további hanghordozásán is érződött, szívesen segít csak fáradt vagy rossz kedve lehet.
Szép arca volt, és látszott, hogy amolyan gondoskodó típus.
Nem értettem mi ütött belém, de én akkor abban a pillanatban vonzódni kezdtem hozzá.
Így 30 évesen akár úgy is fogalmazhatnék, ezer éve birizgált a gondolat, hogy lefeküdjek egy idősebb nővel, de kövér nőkre sosem gerjedtem. Ennek fényében hallgattam tovább, miközben részletesen útbaigazított, és a biztonság kedvéért még egyszer elismételte, pedig már búcsúzni készültem. Aznap este ő is eszembe jutott, de inkább a doktornőre vertem ki a farkam. Nem volt annyira jó nő, de vékony. Másnap megint bementem nagyanyámhoz, aztán hazafelé a kocsimhoz sétálva benéztem egy nyitott kapun. Egy nő a kocsija hűtővízsisakját igyekezett lecsavarni. A motor gőzölgött. Reflexből odaszóltam, és sietve felé indultam.
– Hú azt nehogy lecsavarja!

Meglepetten hátranézett. Akkor vettem észre, hogy az a nő az, aki előző nap útbaigazított.
– Á jó napot! – mosolyogtam. Ő nem mosolyodott el, és nem is köszönt vissza, csak értetlenül nézett rám. – Nem akartam megijeszteni, de azonnal az arcába csapott volna a forró víz!
– Te jó ég! Komolyan?
– Persze ezért rohantam ide! Mikor állította le a motort?
– Úgy két perce.
– Akkor egy fél órát, de inkább 40 percet még várni kell, mire leszabad venni! Siet valahová?
– Nem, ma már semmi dolgom. Pont amikor bekanyarodtam az utcába, azelőtt kezdett füstölögni.
– Akkor szerintem várja meg a férjét, nehogy valami baj történjen!
– Hát... az már nem jön haza!