Szüzességünk elvesztése a Tisza túrán

Végre elkezdődött a nyári szünet, amit boldogan és megkönnyebbülve konstatáltunk az én legjobb barátnőmmel, Biankával. Négy év feszített tempó és tanulás után, hogy bekerülhessünk az orvosi egyetemre úgy éreztük szükségünk van kikapcsolódásra és feltöltődésre. Elhatároztuk, hogy ezen a nyáron annyit bulizunk, amennyit csak bírunk, hiszen szeptember közepétől ismét bele kell vetnünk magunkat a tanulásba.
Nagyon meleg nyarunk volt, már Júliusban 30 fok körüli hőmérséklettel ezért arra gondoltam milyen jó lenne vízpart közelében tartózkodni, ahol barníthatnám az amúgy is enyhén kreol bőrömet és mellette lehetne még úszkálni is. Egyik nap Bianka barátnőm átjött hozzánk és mintha csak a gondolataimban olvasna elém tett egy szórólapot, amin 1 hetes szervezett Tisza túrát hirdetnek.
Bianka: – Figyelj Niki, nem lenne kedved erre eljönni velem?
Én: – Pont ezen gondolkodok már napok óta még szép, hogy van kedvem!
Bianka: Helyes akkor hívom őket és szerintem szervezhetjük is az utazást.
Így is történt a Július végi csoportban kaptunk helyet és vonattal utaztunk le a célállomásra. Élveztük az utazást ugyanis tele volt a vonat fiatalokkal, akik ugyanabba a turnusba jelentkeztek így lehetőségünk nyílt rá, hogy már a vonaton megismerkedjünk jó néhány emberrel.
Már a középiskolában is elég népszerűek voltunk így mindig könnyen ment az ismerkedés, általában ránk találtak az emberek úgy, hogy semmit nem kellett tennünk. Meglehetősen feltűnőek voltunk ahol együtt megjelentünk ugyanis mind a ketten véknyak, 170cm körüliek vagyunk, nekem fekete hosszú hajam van, amit sokszor összefogva hordok és sötét bőröm, sötétbarna szemem, ellentétben Biankával, akinek szép hosszú szőke a haja és fehér bőre van hozzá kék szemekkel. Sportos lányok vagyunk, mind a ketten ugyanabban a csapatban röplabdázunk.
Az utazás hangulatát fokozta, hogy a fiuk táskájából elég szép mennyiségben kerültek elő különböző alkoholos italok és persze bőszen kínáltak minket. Mi mindig tudtuk hol a határ, de azért nem vetettük meg az italokat. Én vodkáztam, amíg Bianka gin-t ivott. Néhány pohár gin tonik és vodka narancs után arra lettem figyelmes, hogy egy tőlünk valamivel idősebb srác olyan 30-35 év körüli már az utazás elejétől figyel minket, de egyáltalán nem közeledett inkább csak távolról adta tudtunkra, hogy bejövünk neki.