Eső után

A lakásba való bejutás némileg könnyebben ment, mint az imént a kapunál. Beléptek a lakásba, ami barátok között is tipikusan legénylakás volt. A nő nem törődött vele különösebben, első útja a fürdőszoba felé vezetett volna, ha a férfi nem állja útját azzal, hogy inkább most ad törölközőt neki, meg valami ruhát mintsem rárontson fürdés közben. A nő értékelte az ötletet, addig is levette elázott kabátját és szomorúan vette tudomásul, hogy aznap este bizony kénytelen lesz valami otromba férfiruhában hazamenni, mindenesetre eldöntötte, hogy követel egy ernyőt magának. A férfi hozta a törölközőt, és nem tudta nem észrevenni, hogy – így világosban – mennyire szép az a nő, mennyire kiemeli bájait az a vizes ruha, észrevette, ahogy még mindig ágaskodó mellbimbójára feszül a blúza és a mellei ritmikusan, lágyan emelkednek és süllyednek a nő minden egyes lélegzetvételekor. Figyelte vizes nyakát, ahogy egy csepp víz eltűnt melleinek dombjai között, ahogy a szoknya rátapadt derekára, csípőjére, láttatni engedte a nő alsóneműjének vonalát, sőt a vénuszdombját is. Figyelte, ahogy formás lábain apró erekben folyik le a víz, megállva bokájának kiugró kis hegyén és a cérnavékony aranyláncon, amit mindig magán hordott, noha a fülbevalón kívül más ékszert még nem látott rajta. Feltámadt benne a vágy, hogy a vízcseppeket a bokájától a gyönyörű, barna, mandulavágású szemeinek sarkáig lenyalogassa róla, keresztülhaladva feszes combjain, domború ölén, selymes hasán, tenyérbe simuló mellein, majd végig a hátán, melynek bársonyos bőre alatt szelíden húzódnak meg izmai, végig gerincének gyöngysorán, feneke halmaiig, majd ismét combjain át bokájáig. A nő felismerte szemében a vágyat, és mindent megértett. Megértette miért gondolt rá a lépcsőházban, mikor ujjaival átfutott mellein, hogy miért gondol rá akkor is, amikor otthon, magányában örömtelen és gyors orgazmusokhoz juttatja magát, aztán sajgó szívvel oldalára fordul és képtelen elaludni. Nem azért tett a férfi felé egy lépést, mert annyira magányos volt, hanem azért mert vágyott a melegségére, az ölelésére, arra, hogy azt az örökös szürke felhőt elűzze a feje fölül.
Kinyújtotta még mindig nedves kezét, megérintette vele a férfi arccsontját, végigsimította ujjával a markáns vonalat, majd másik kezével is az imádott archoz nyúlt, a férfi megfogta a nő mindkét kezét, szájához tapasztotta és mindkét tenyerébe egy-egy forró csókot nyomott.