Profi amatőr

Akkor kezdődött, amikor hazahoztam egy DVD – t. Ahonnan elhoztam, egy egyszerű kölcsönző volt. Az, hogy felnőtt boltokba menjek, túlságosan zavarba hozott volna és nem volt hozzá bátorságom. Annyira azért nem voltam ártatlan, hogy ez lett volna az első felnőtt film, amit láttam volna. Ifjúkoromban kifejezetten élveztem a nézésüket, azután férjhez mentem, lehiggadtam és a vágy, hogy másokat nézzek szeretkezés közben, fokozatosan elhalványult. Néha Alec – kel megnéztünk egyet – kettőt és élveztük is, de nem gyakran.
Amikor beléptem a kölcsönzőbe, még eszemben sem volt ilyesmit kivenni. Csak valami néznivalót kerestem a hétvégére. Azután valami a kölcsönző ezen szekciója felé húzott és egyszer csak ott állam, a kezemben egy élvezések gyűjteménye DVD – vel. Tudtam, hogy mennyire nem illek ide. Az öltözetem üzleti viselet volt, ami egy hivatalban tökéletesen belesimult a környezetbe, de itt feltűnő volt. Nem voltam már csillogó szemű lány, aki izgalmat keres. Mit akar egy harmincas üzletasszony egy pornó DVD – vel? Ráadásul pont egy ilyen témájúval?
Csak az öntött belém elég bátorságot, hogy a pultnál egy nő ült. A látszat kedvéért még levettem három normál filmet a polcokról. A pornó dvd volt legalul, amikor a pultra tettem őket. Az első három lemezt anélkül vitte be a nyilvántartásba, hogy rám nézett volna. Az utolsónál rám nézett. A belsőm megfagyott, az arcom elpirult. A nőt viszont mindez nem érdekelte.
– Ez az egyik ritka lemezünk. Szükségem lenne valamilyen kapcsolattartási módra, mielőtt kiadom – mondta.
Kapcsolattartási mód? Ez volt az utolsó, amit akartam. Vigyem inkább vissza? De az még furcsább lenne. Mielőtt bármit tehettem volna, elém rakott egy előre kinyomtatott lapot és egy tollat nyújtott. Ránéztem a lapra. Kíváncsiak voltak a nevemre, a címemre, a koromra, a kapcsolati állapotomra, a telefonszámomra és az e – mail címemre. Nem hittem a szememnek.
– Miért kellenek ezek? – kérdeztem.
A nő nem válaszolt, csak rámutatott az e – mail cím rovatára. Tétovázva nem mozdultam. Láthatóan rám unt, ezért maga felé fordította a lapot.
– A név legyen mondjuk Mary Smith. Rendben? – kérdezte és én bólintottam.
– A címet üresen hagyjuk, de kellene a kor.
– 34 – mondtam
Ő leírta, majd felnézett rám. Kérdés nélkül mondtam:
– Férjezett. De miért kell mindez?
– Igazából nem tudom – mondta vállat vonva, majd folytatta:
– Szükség lenne valami elérhetőségre.