Belsőmosás

Nem tudom mi van velem, de mióta Frank autómosójában dolgozom, a csajok nagy ívben elkerülnek. Korábban mindig horogra akadt egy-két csajszi, akikkel elszórakozhattam a hétvégén, most meg semmi! Ha csak látom őket, ahogy combjaikat villogtatva tankolnak a szomszédos kútnál – hát belesajdul a faszom!
Frank mosója unalmas hely. Sok meló, koszos cuccok, dögunalom.
Alig várom, hogy letéphessem magamról az átkozott olajfoltos overallomat, aztán beállok a zuhany alá, és órákig csak folyatom magamra a vizet. Utána törölközőt tekerek a derekam köré, lehuppanok a legkényelmesebb fotelomba, és előveszem Puncicák Magazin gyűjteményem egyik izgalmas példányát. Mindig ugyanazt a csajszit keresem benne. Ő a kedvenc muffom! Liza Slip-nek hívják, és ha csak rágondolok, máris kellemesen bizseregni kezdenek a heréim.
Így aztán nem is kell mást tennem, mint elengednem magam, és lapozgatás közben laza csuklómozdulatokkal nekikezdeni a reiszolásnak. Nem is tudom hányszor spricceltem már Liza Slip élveteg mosolytól ragyogó papírarcára!
Aztán csak bedobok egy ( dobozból, mert így sokkal vagányabb ), és rágom a kefét, hogy állandóan csak a papírcsajoktól kell elélveznem. – Hát soha nem jut már nekem egy rendes cucc?!
És másnap reggel ugyanaz a meló, ugyanazok az arcok, ugyanazok az unalmas párbeszédek:
( – Vigyázzon az üléshuzatokra, nehogy összekoszolja valamivel... Alvázmosást is kérek ezért a pénzért... Rendesen tisztítsa meg a szélvédőmet, hát nem látja rajta a bogárhullákat?! )

Kora délután volt. A városra úgy telepedett a fullasztó hőség, hogy még a járdaszigetek is lógó nyelvvel feküdtek a negyven fokban. Kuncsaft persze egy szál se – gondolom az okosabbja lent hever a tengerparton, vagy egy légkondis szobában jégkockás pohárból -t szürcsölget, és élvezi az életet.
Én meg itt rohadok egyedül, kék szerelőoverallom szinte már cseppfolyós az izzadtságtól.
Frank átugrott dumálni a szomszédos benzinkút góréjához, tehát hátradőlhettem kényelmesen, és bakancsos lábamat is felrakhattam az asztalra – pont úgy, ahogy a menő csávók az amerikai filmekben. Csak egy szivar kellet volna még a szám csücskébe, de hát bagózni nem bagózok, mióta az öregem elpatkolt rákban. Hát inkább csak ábrándoztam lehunyt szemekkel, az is lehet, hogy percekre elszunyáltam...
Egy hűvös, illatos kéz rázta a vállamat. Ijedten felugrottam.
– Helló!
( Egy szuper karosszéria állt előttem, persze nő – nehogy autóra gondoljatok! )