Születésnap 2. rész

Előzmény:
A szülinapon történtek után már 5 héttel vagyunk. Az eltelt időben sok dolgunk akadt a cégekkel és így az akkor történtek tabuként voltak tekintendők mindhármunk számára. Persze voltak érzéseim, hogy szempár tapad rám és marad ott mind a bátyám, mind a felesége Ildi részéről is. Igen, én is főleg már nap végén fáradtan merengtem el rajtuk, emlékek keringtek, sokat fel is kavartak, de tudtam ezt el kell nyomni magamban.

Esemény:
Egyik partnerünk meghívott minket Debrecenbe egy sétarepülésre a Hortobágy felett szombaton. A sok munka mellett kellett már egy kikapcsolódás, így örömmel elfogadtuk és úgy intéztük, hogy már csütörtök délután elmehessünk. A szállodában már csak két hálószobás apartmant kaptunk. Csütörtök délben elindultunk, de sajna még a pályán István kapott egy telefont, hogy az egyik szálloda építkezésén az üveg tető tartószerkezetét nem találták stabilnak és át kellene nézni még aznap délután, hogy ne csússzon a határidő. Így gyorsan kipakolt minket a szállodánál és ment is vissza. Mi becsekkoltunk, lementünk a wellnessben, masszázst kértünk, szauna és rengeteg úszással telt a maradék idő vacsoráig. István telefonált, hogy péntek reggel indul csak, mert nem végeznek. Vacsora után én még elmentem a Nagyerdőbe sétálni, majd 9 körül értem vissza a szállodába. Ildi már a hálójukban volt, láttam a fürdőben le is tusolt, szólt halkan a tv nála, így csendben én is elkezdtem vetkőzni és elmentem zuhanyozni. Már nyitni készültem a vizet mikor Ildi nagy sunggal berontott. Mindketten beszartunk az ijedségtől.
– Bazd meg Dzsuzs! Szólhattál volna, hogy megjöttél, a szívbajt hoztad rám. – mondta egy szusszanásból. Persze én is megijedtem, hisz elgondolkoztam, nem számítottam már rá.
– Fúúúúúú de megijesztettél! – mondtam még mindig a torkomban a szívemmel.
– Bocsika csak fogat akartam mosni! – állt meztelenül az ajtóban és bámult rám.
– Hát tegyél úgy! – mondtam és nyitottam a vizet.
Fél szemmel láttam a tükörből folyamatosan engem figyelt még mossa a fogát. Mikor végzett a kabinhoz lépett, résnyire nyitotta az ajtót és megkérdezte.
– Megmossam a hátad?
– Ha nem teher megköszönöm. – feleltem, de már tépte is az ajtót és lépett be. Szerencsére nagy volt a kabin simán elfértünk.