A fekete zongora

Lassan tíz órát üt a teremben lévő hatalmas óra. Körülötte az emberek hamis mosollyal táncolnak.
– Késik... – gondoltam az asztalnál ülve, egy pohár szopogatva. – Nem jellemző rá. – Az idő egyre csak szaladt. A harmadik pohárkát szorongattam, mikor az óra éjfélt kiáltott. Valaki hirtelen ráfogott a vállamra:
– Bocsánat! Akadt egy kis elintézni valóm. – Mondta a szokásos mosolyával.
– Minden rendben? Jól vagy? Mi történt?
– Áh, csak a szokásos! Ne is törődj vele! – legyintett. Végülis igaza volt. Mi mást várjak attól, akinek jócskán köze van a maffiához. De a lényeg, hogy egyben itt van. Velem.
– Táncolunk? – kérdezett.
– Tudod, hogy nem szeretek, főleg közönség előtt...
– Helyes! – Azzal a lendülettel ráfogott a kezemre, és kivezetett a teremből. Nem értettem a szándékait, de valahogy tetszett amit csinál. Már pár perce sétáltunk az épületben, mikor egy ajtó előtt megálltunk. Elővette az ajtóhoz tartozó kulcsot, és meglepő módon kinyitotta vele az ajtót.
– Gyere! – beléptem, és egy hatalmas zongora állt velem szemben. Nagyon tetszett. Végigsimítottam, egy-két pillentyűt le is nyomtam. Mire hátranéztem, Joe a hátával a falnak, csúszott a föld felé, közbe fájdalmasan az oldalát fogta. Megfagyott bennem a vér.
– Mi fáj?! – Rohantam hozzá. – Megsérültél?! – nem válaszolt csak egy zavart, bocsánat kérő mosolyt mutatott felém.
– Idióta! Szólni luxus?! – már a nyakkendőjénél jártam, amikor megláttam a tenyérnyi vérfoltot az ingen.
– Meglőttek?
– Csak súrolt, ne aggódj már ennyire! – szerencsére tényleg nem volt komoly. Amikor bekötöttem, kedvesen mosolygott:
– Szeretem amikor így aggódsz értem. – finoman végigsimította az arcomat, az ajkaimat, majd megcsókolt. Nagyon tetszett, rendesen . Már csak arra eszméltem fel, hogy a zongora felé tart velem a karjaiban. Óvatosan felültetett a hangszerre, és a nyakamat csólolgatta. Alig kaptam levegőt. Élveztem, ahogy a nyakamat kényezteti. A keze a szoknyám alá indult. Finoman haladt a térdemen keresztül a combomig. Egyre melegebb lett a szoba. Amikor kitapintotta, hogy harisnyatartó van rajtam. Perverz vigyorral a fülemhez hajolt, miközben a keze a harisnyatartó pántját húzta: