A természet csodája 2. rész

– És, most hogyan tovább? – kérdeztem a borba kortyolva az anyósülésen, miután utolérve magunkat, ismét fél úton jártunk Fehérvár felé.
– Hát... tudod, hogy téged szeretlek, de nem baj, ha egy ideig még titokban tartjuk?
Persze Peti és Laci tudhatnak rólunk, de a szüleimnek még nem szeretném elmondani!
– Világos! Szerintem majd vasárnap este mondjuk el a srácoknak, miután hazaértünk.
– Igen, én is úgy gondoltam. Szerinted, hogy fognak reagálni?
– Ahogy Lacit ismerem, tuti látni szeretne minket együtt.
– Háh. Attól ketté is állna nekik!
– Az biztos! Te szeretnéd, ha négyesben csinálnánk?
– Á! Csak viccből mondtam!
– Persze, én sem komolyan kérdeztem!
– Nekem nem úgy tűnt!
– Jó, megfordult a fejemben, de a valóságban nem tudnám elképzelni!
– És milyen felállásban képzelted? Persze csak elméletben. – mosolygott.
– Hát... mondjuk mi oldalt feküdnénk egymással szemben az ágyon, ők meg hátulról dugnának minket, miközben mi a melleinket összeérintve simogatjuk egymást.
– Ú ezt most olyan hangon mondtad, hogy megmozdultam odalent!
– Ez is volt a célom!
– És azt amúgy hogy? Ahhoz elég kacifántosan kéne helyezkednünk, hogy a melleink is összeérjenek, mert oldalasan fekve összezárt lábakkal nehézkes lenne a szerszámaikat magunkba engednünk!
– Mondjuk úgy, hogy a felső lábainkkal átkarolnánk, heh vagy átlábalnánk egymást úgy, hogy a lábszáraink kábé egymás csípőjén legyenek. Te meg a kukidat a hasamhoz feszítenéd, ha feláll.
– Neked aztán van képzelőerőd!
– Háh! De tökmindegy, mert annál úgysem lehet jobb, amikor kettesben vagyunk!
– Várom már, hogy egy kényelmes ágyban is együtt legyünk!
– Én is! – a füle mögé simítottam a haját, és megpusziltam a szája szélét. – Először mondjuk misszionárius pózban!
– Az jól hangzik!
– Itt a kocsiban nem tudtál rendesen rám hajolni közben.
– Ne is mondd, mert mindjárt megkérlek, hogy bújtasd ki a fütyim!
– Elővegyem, amíg lelankad?
– Még nem kell, köszi! – mosolygott.
– De jó! Már csak egy hét, és vége a sulinak!
– Ja!
– Hétköznap együtt lehetünk, amíg a szüleink dolgoznak! Már kora délelőtt csinálok egy ...!
– Én meg átkarollak hátulról, amíg a bárszekrénynél kotyvasztgatsz, és a nyakad tövét csókolgatom...!
– Majd szavadon foglak!
– Kellett engem bármikor szavamon fognod?
– Még nem.
– Na látod! – mosolygott.