Az őrület filozófiája
Egyetlen nővel volt szexuális kapcsolatom életem során, mégis neki olyasfajta emlékeket köszönhetek, amikhez hasonlót mással nem tapasztalhattam volna meg.
Kevés ide az a kifejezés, hogy tartalmas életünk volt.
Egy régi jó barátnőmről mesélek neked, akit nem is tudom, hogy nevezzek.
Miként gondoljak rá. Hívhatnám a legjobb barátnőmnek, szerelmemnek, példaképemnek, amik részben igazak is, olyan szót viszont nem talált ki az emberiség, ami egymagában lefedné, ki volt ő nekem. Ha rá gondolok, vegyes érzelmek széles tárházának hullámvasútja ébred föl bennem, de mindezt messze felülmúlja az az emberfeletti izgalom, ami ha eszembe jut, képtelen vagyok haragudni rá mindazért, amit művelt velem.
Az őrült játékai, amik érthetetlen módon bennem is olyan adrenalin mámort keltettek, ami minden fájdalomért kárpótol, és így messziről visszaemlékezve, nemhogy nem bánom az egészet, hálás vagyok, hogy ismerhettem őt.
Annak ellenére is, hogy azóta képtelen vagyok bárkivel egy egészséges, épelméjű kapcsolatot kialakítani, vagy akár csak egy semmit jelentő kalandra.
Hogy nem működött-e az ejtőernyője, vagy szándékosan nem húzta meg a zsinórt?
Mindkettőt elképzelhetőnek tartom. Talán ahhoz hasonlóan vagy annál is sivárabbnak érezte a létezést, amilyennek én, mióta elhagyta ezt a világot.
Szerintem én is csak a töredékét ismertem a gondolatainak.
Kivételes egyéniség volt az biztos! Szerintem nem ezen a bolygón született.
Csak akkor érezte, hogy él, ha bármelyik percben belehalhatott abba, amit csinált.
Az a szó sem illik rá, hogy pszichopata, mert bár érzelmei nem voltak, nem manipulálta az embereket, és bántani sem akart senkit, egyszerűen a veszély éltette, vagy az, ha példának okáért: minél több nővel csinálta egyszerre, vagy bármit, ami szokatlan.
Talán az őrült szó fejezi ki leginkább ki volt ő, de ez sem teljes egészében, mivel olyan egyszerű logikára épülő filozófiával magyarázta tetteit, ami alapján, bár lehetetlen épp ésszel felfogni őt, elítélni sem lehet.
Sosem tudhattam, aznap milyen nem hétköznapi esemény vár rám, vagy hol leszek egy óra múlva, ha vele töltöm a napom. Eleinte előre féltem, ha csak egy sörért is ugrottunk be egy boltba, mit fog alakítani megint, aztán megszoktam.
Szinte minden nap csinált hasonlókat, mint például beéget engem a pénztárnál azzal, hogy csak úgy odaejti távozás előtt a csajnak, vagy akár 40 körüli nőknek is:
Kevés ide az a kifejezés, hogy tartalmas életünk volt.
Egy régi jó barátnőmről mesélek neked, akit nem is tudom, hogy nevezzek.
Miként gondoljak rá. Hívhatnám a legjobb barátnőmnek, szerelmemnek, példaképemnek, amik részben igazak is, olyan szót viszont nem talált ki az emberiség, ami egymagában lefedné, ki volt ő nekem. Ha rá gondolok, vegyes érzelmek széles tárházának hullámvasútja ébred föl bennem, de mindezt messze felülmúlja az az emberfeletti izgalom, ami ha eszembe jut, képtelen vagyok haragudni rá mindazért, amit művelt velem.
Az őrült játékai, amik érthetetlen módon bennem is olyan adrenalin mámort keltettek, ami minden fájdalomért kárpótol, és így messziről visszaemlékezve, nemhogy nem bánom az egészet, hálás vagyok, hogy ismerhettem őt.
Annak ellenére is, hogy azóta képtelen vagyok bárkivel egy egészséges, épelméjű kapcsolatot kialakítani, vagy akár csak egy semmit jelentő kalandra.
Hogy nem működött-e az ejtőernyője, vagy szándékosan nem húzta meg a zsinórt?
Mindkettőt elképzelhetőnek tartom. Talán ahhoz hasonlóan vagy annál is sivárabbnak érezte a létezést, amilyennek én, mióta elhagyta ezt a világot.
Szerintem én is csak a töredékét ismertem a gondolatainak.
Kivételes egyéniség volt az biztos! Szerintem nem ezen a bolygón született.
Csak akkor érezte, hogy él, ha bármelyik percben belehalhatott abba, amit csinált.
Az a szó sem illik rá, hogy pszichopata, mert bár érzelmei nem voltak, nem manipulálta az embereket, és bántani sem akart senkit, egyszerűen a veszély éltette, vagy az, ha példának okáért: minél több nővel csinálta egyszerre, vagy bármit, ami szokatlan.
Talán az őrült szó fejezi ki leginkább ki volt ő, de ez sem teljes egészében, mivel olyan egyszerű logikára épülő filozófiával magyarázta tetteit, ami alapján, bár lehetetlen épp ésszel felfogni őt, elítélni sem lehet.
Sosem tudhattam, aznap milyen nem hétköznapi esemény vár rám, vagy hol leszek egy óra múlva, ha vele töltöm a napom. Eleinte előre féltem, ha csak egy sörért is ugrottunk be egy boltba, mit fog alakítani megint, aztán megszoktam.
Szinte minden nap csinált hasonlókat, mint például beéget engem a pénztárnál azzal, hogy csak úgy odaejti távozás előtt a csajnak, vagy akár 40 körüli nőknek is:
Ez csak a történet kezdete, még 15 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
De mondom nekem tetszik!
Mindenesetre izgató! A vége a leginkább. Pisi szexet még nem olvastam itt.