Kalandozás az álmok világában

Ülök a számítógép előtt a fotelben, csak nem jön az ichlet. Majdnem dél van és már nem nagyon emlékszem mit álmodtam. Ülök a kényelmes fotelban, és csak pöfékelek. A pipámban kezd kialudni a parázs, megpiszkálom a parazsat, és mélyet szívok. A dohány parázslani kezd, érzem, ahogy a füst átáramlik a tüdőmön, majd kifújom a füstöt. A tekintetem a füstbe mered. A világ egyre távolabbinak tűnik, és lassan a füstbe vész. Megint félálomba vagyok. Ülök a fotelben és pipázgatok. A parázs kialszik, de nem gyújtom meg újra. Most minden elhalkul, de valakinek hallom a lélegzetét magam mellett. Lenézek a padlóra, és valóban ott kuporog mellettem hátratett kézzel, és a szemembe néz. Már emlékszem újra álmodom, és ott vagyok vele. Még miníg azt teszi, amit megparancsoltam neki. Türelmesen vár amíg rá kerül a sor. Közben a tekintete folyamatosan az enyémet keresi, azért mert megparancsoltam, és azért, mert tudja, hogy szeretem, ha a szemembe néz. Azért mert igy nem titkolhat el semmit. Hiszen a szem a lélek (és minden más) tükre. Minden egyes érzelmét látom a szemén. Érzem a félelmét, a tiszteletét, a bizonytalanságát és a feltétel nélküli engedelmesség tudatát. És azt is látom, hogy élvez minden percet. Ő csak vár, néz és türelmesen várja a parancsot.
Kiemelem számból a pipát, és fölé emelem. A dohányt a fejére szórom és az orra elé dugom a pipát.
– Tisztítsd meg! – Parancsoltam neki.
Ő már kapott is utána és mohón nyalogatni kezdte. A pipa még forró volt, hiszen most oltottam el, láttam, hogy égeti a nyelvét, de ez látszólag nem zavarta. A szemébe néztem, és láttam hogy arra gondolt, hogy valami más van a szájában.
– Mire gondolsz? – hangzott a kérdésem.
– Az ön farkára, Mylord. – hangzott a válasz őszintén.
– Megengedtem?
– Nem Mylord.
– Mi volt a feladatod?
– Hagy megtisztítsam a pipáját, Mylord.
– És e helyett mit csináltál?
– Élvezkedtem, Mílord.
– Nem akarsz valamit mondani?
– De igen, Mylord. Kérem, Mylord, büntessen meg mert rossz rabszolga voltam, és engedély nélkül élvezkedtem! Kérem, Mylord, büntessen meg példásan, hogy megtanuljam, hogy viselkedik egy jó rabszolga!
– Azért mert ilyen szépen kérted, nem vagyok rád annyira mérges. De azt tudod hogy engedély nélkül élvezkedni nagyon nagy bűn?
– Igen tudom, Mylord. Kérem, Mylord büntessen meg érte!