Álom 4/3. rész

Erőteljes rázásra ébredt. Öt lány állta körül az ágyát, várva, hogy végre felébredjen.
– Mi nem akarunk a városnéző programon részt venni, hanem elmegyünk napozni, strandolni. Ha akarsz, velünk jöhetsz! A parányi fehérneműben, babydoll – ban ácsorgók láttán ugyan eszébe jutottak a tegnapi élmények, átfutott rajta némi aggódás, de már rutinosan bólogatott – válaszolt:
– Persze. Mikor induljunk?
– Ők ketten előremennek, vesznek kaját, innivalót és a buszpályaudvaron félóra múlva bevárnak minket.

A fiú felült az ágyán és már csak kicsit zavarta a közömbösség, hogy mint más neművel senki sem foglalkozik. Leplezetlen érdeklődéssel bámulta a többieket, ahogy öltöztek, vetkőztek, mosakodni indultak, pakoltak, fecsegtek. Kifigyelte, hogy azok, akik meghívták bugyi, póló, szoknya, szandál összeállítást öltöttek magukra, fürdőruhát egyiknél sem látott. A kis csomagjukba törölközőt, zsepit, édességet látott, hogy dobáltak. Indult, hogy összekapja magát. Már nem zavarta, hogy közben rányitottak "Bocsi" és otthagyták, fel sem nézett fogmosás közben a lengén ki – be járkálókra. Az ágyon hagyott zsákjából csak kiránduláshoz szükséges törölközőjét vette ki és a kijárat felé indult.

A buszon a lányok elmondták, hogy korábbi osztálykirándulásaikat mindig ide szervezte az ofő, mert itt élnek rokonai és, hogy már évekkel ezelőtt felfedeztek egy parányi szigetet a folyóban, oda járnak napozni. Az öt ember folyamatos fecsegéséből azt is kihámozta, hogy ők egyfajta véd és dacszövetséget kötöttek, aminek az a lényege, hogy bár nőgyógyászatilag szüzek, nem tagadnak meg maguktól semmilyen erotikus élményt, de a tényleges coitust kerülik. Azt is mondták, hogy vegye megtiszteltetésnek meghívását, amit visszafogottságának, szerénységének köszönhet. Korábbi fiúismerőseik coitus mániásak voltak, velük nem tudtak mit kezdeni. Mire mindez kiderült, a harmadik megállónál leszálltak.

Balra a nagy semmi, több száz méterre néhány tanyaépület, jobbra, százötven méterre a folyót szegélyező fasor. A lányok elmondták, hogy a partról indulva apró gátakkal összekötöttek sok kis szigetet nyilván valamilyen folyószabályozási munka részeként. A cél az utolsó kis homokpad volt a folyó közepén, nagyjából százötven – százötven méterre mindkét parttól.