Halálos bűnök 2. rész

Miért vagyok én itt? Keringett bennem a rémült kérdés. Mert elkaptak te hülye! – mondta az ügyvédem, amikor azt tanácsolta, hogy inkább valljak be mindent. De a legfontosabb kérdésre sem, ő sem az ügyész nem tudott magyarázatott adni: hogyan jutottam el idáig? Én, Artner Krisztián, boldog családapa és cégvezető, aki mindig minden szabályt betartott és karácsonykor elment levest osztani a rászorulóknak. Talán most bűnhődök mez azért is, amit srácként tettem... vagy nem tettem.

A lépcsőházban a szokott dohos, penészillatú levegő fogadott. A lift szerencsére megint működött. Miközben kialvó számjegyeket bámultam megállt valaki mellettem.
– Csókolom – köszöntem automatikusan, majd felnéztem. Egy öreg nő volt. Nem tudom, talán már 50 is elmúlhatott, mégis miniszoknyát és egy vékony trikót viselt mely inkább kiemelte, mint eltakarta hatalmas melleit.
– Megjött szívecském – mosolygott és vállamat megérintve beterelt a liftbe – hányadikra mész?
– 8 – tértem magamhoz. Kékszínű, cifra műkörmökkel díszített ujjai végigsiklottak a kezemen – én kettővel feljebb megyek. Nemrég költöztem ide. És te?
– Itt születtem – nyögtem, miközben a padlót bámultam, mint a strucc, én is azt hittem, ha lehajtom a fejem, nem látja vöröslő arcomat. Nem tudom mi történt velem. Öreg volt, ráncos és ronda, de megbabonázott a tekintette az alakja, a hangja, talán ösztönösen éreztem, hogy olyan nő áll mellettem, aki bárkinek... talán még nekem is szétteszi a lábát.
– A suliból jöttél?
– Aha.
– Én csak bevásároltam.
– Segítsek? – kérdeztem halkan.
– Mibe akarsz segíteni kisfiú? – kérdezte lágy, búgó hangon, és államat megérintve felemelte a fejemet. – Milyen szép kék szemed van.
Nagyot döccent a lift. Megérkeztünk, a 10. – re. Kiszállt, én felmarkoltam két szatyrát és követtem. A félhomályba borult folyosó végén volt a lakása. Semmi nem történt! A szexfilmekben ilyenkor egymásnak esnek az emberek, de ő csak megköszönte a kedvességemet és kiterelt az ajtón. Dühösen hagytam ott azt a vén kurvát és megfogadtam, hogy legközelebb még köszöni, sem fogok neki. – Hé! – kiáltott utánam – itt hagytad a táskádat. A trikó már nem volt rajta, hatalmas, szilikonos mellei szinte kiömlöttek a fehér, csipkés melltartóból. – Megfoghatod őket – mosolygott – tudom, hogy akarod. Félve, vöröslő arccal érintettem meg. Puhák és mellegek voltak – Isteni érzés volt a hatalmas kerek ciciket markolni. A bimbói mereven álltak. Mintha a testem különböző részei teljesen önálló életet kezdenének élni, minden önállóan működött. Markolásztam és csókoltam a melleit (a száját nem értem föl), a másik kezem pedig a a fenekét simogatta. Teljesen megvadultam, bármit megtettem volna, hogy vele maradhassak. Nem tudom mennyi idő telt el. Ő hirtelen lehajolt és szájon csókolt. Ez volt az első igazi életembe. – Most menned kell – mondta, csalódott tekintetemet látva elmosolyodott – talán még találkozunk. Ja és töröld meg a szádat, tiszta rúzsos vagy.
Nyolc napig nem is láttam. Számoltam. Ezután már nem bírtam tovább. Ellógtam a suliból és felmentem hozzá. Reszketett mindenem, de erőt vettem magamon és becsengettem. Ajtót nyitott, egy zöldes, csillogó pongyola volt rajta.
– Búj be – mondta köszönés helyet és én beléptem a paradicsomba. Leültünk a kanapéra, töltött egy kis italt kettőnknek – valamilyen nagyon édes csoki likőr volt, keresztbe tette csodás, meztelen lábait és kérdően rámnézett.
– Én – kezdtem remegő hangon, de nem tudtam folytatni, elvörösödtem és lehajtottam a fejem.
– Tetszel nekem – simogatta meg a fejemet, ahogy hozzám hajolt, pongyolája szétnyílt és megláttam két meztelen keblét – de tudod én egész életemben férfiakat szórakoztattam. Néha pénzért, néha meg csak úgy. Te nagyon helyes fiúcska vagy, de nekem elegem van a pasikból.
Egy világ omlott össze bennem – Én... én bármit megtennék.
– Komolyan? – mosolygott. – Bizonyítsd be – ölelt át – meséld el mire szoktál gondolni masztizás közben.
– Rád – vágtam rá gyorsan, de ő csak mosolygott és a meztelen combomra tette a kezét. – És előttem? Mi volt a legperverzebb vágyad?
– Nem is... – kezdtem, miközben ujjai elérték rövidnacimnak azt a részét, mely kemény farkamat rejtette.
– Csak akkor segíthettek, ha őszinte leszel velem. Én is elmondom rendben?
– Ok – ugrottam fejest az ismeretlenbe – a télen történt, megbetegedtem és egy hétig itthon maradhattam – délelőttönként egyedül voltam. Átmentem anyukám szobájába és kutatgattam egy kicsit, csak úgy szórakozásból.
– És apád?
– Még kicsi voltam, amikor elváltak, nem is ismerem.
– Értem. Folytasd.
– Az ágyban megtaláltam anyukám tangáját. Még egy picit meleg volt, és... – akadtam meg – volt rajta egy nedves folt. Nem tudom, büdös, de mégis izgató volt az illata. Először csak szagolgattam, megnyaltam, aztán,... kíváncsi voltam... levettem a pizsimet és felvetem.
– Élvezted? – kérdezte és megpuszilta az arcom.
– Nagyon. Kicsit bő volt, és persze a farkam is kikandikált belőle, de az érzésre, ahogy feküdtem anyukám testmeleg ágyába, még most is emlékszem.
– Látszik is a faszodon. Megcsókolhatsz – nyújtotta felém vérvörös ajkait.
– Csak egyszer csináltad? – kérdezte, miután rúzsával jól összekente arcomat.
– Utána nagyon szégyelltem magam. Féltem, nehogy rájöjjön mit is tettem, de nem sokáig bírtam. Van egy ládánk az erkélyen. Régi ruhákat tartunk benne. Ott rengeteg cuccot találtam és amikor végre egyedül maradtam sorra felpróbáltam mindegyiket. Volt egy egyrészes fürdőruha, valamilyen selymes anyagból készül. Mintha rámöntötték volna.
– Miért csak volt?
– Mert nemrég egy turkálónak adtuk az összes ruhát. Most már szinte semmim sincs. Csak pár bugyi, egy harisnya. És te? Mire vágysz?
– Remélem, nem sértődsz meg – nézet mélyen a szemembe – de mikor megláttalak, csak arra tudtam gondolni, milyen szép kislány válna belőled. Akarod?
Mit válaszolhattam? Nem tudom, a farkam lüktetett e jobban a nacimba, vagy a szívem vert gyorsabban. Bólintottam. Csak a másik szobába mentünk, át, de én úgy éreztem: beléptem a mennyországba.
Először egy fekete selyemharisnyát húzhattam fel, majd következett egy csipkés tanga, melybe – meglepetésemre – még cövekként meredező farkam is elfért – majd jött a harisnyartó, és egy rövid és kicsit szűk szobalány ruha, mely szabadadon hagyta vállaimat.. Ezután átmentünk a fürdőszobába és vérvörös rúzst kent engedelmesen ajkaimra. Az ajkaim után a szemem következett, majd egy kis pirosító került az arcomra. Legvégül a fiókból egy hosszú szőke női paróka került elő, amit játékosan a fejemre igazított. Teljesen megnémultam a látványtól, egy szexisen kifestett tini lány nézett vissza a tükörből.
– Te leszel Kriszta az én kis szobalányom.
– Jó – mosolyodtam el.
– Hogy beszélsz vele! – csattant. – Igen Úrnőm! Világos!
– Igen Úrnőm.
– Jól van. Térdelj le és masszírozd egy kicsit a lábaimat.
Teljesítem a parancsát. Kihúzza jobb lábát a papucsból és orrom alá nyomja. Először kicsit fura érzés, de aztán valahogy egyre izgatóbbá válik: bekapom a nagylábujját a nyelvemmel, játszadozok vele, az egész lábát szopogatom egyenként a négy kisebb ujját is, kényeztetem a talpát a lábfejét, kicsit harapdálom újra a nagylábujját. Imádom, a legjobban órákig, ellennék vele de rám szól: – Elég! Most a másikat. Ha lehet még nagyobb lelkesedéssel, kezdem el falni ezt a gyönyörű lábát is szép hosszúkás lábujjai, vannak nem kis tömzsik és a körmei is formásak, ápoltak, a bokáját is megnyalogatom a legkisebb ujjánál is időzök az is gyönyörű mint egy kis festett ékszer csillog – villog a nyálamtól. – Ok – taszít el váratlanul – most menj mosogatni, de vedd fel azt a köpenyt, nehogy összekoszold a szép ruhádat. Felálltam és ő még keményén a fenekemre csapott – Tetszik a formás segged Kriszta!
A rabszolgája lettem. Mivel anyukám sokat dolgozott, ahogy kitette a lábát felmentem Úrnőmhöz átöltöztem és vártam parancsait. De nem csak Kriszta ruháit vettem fel, szép lassan Krisztává váltam. Ahogy a forró viaszréteg segítségével letépte rólam szőrszálaimat, úgy szaggatta le „férfiasságom”, és mire eljött a nyári vakáció már lélekben is a szobalánya lettem.
A padlón ülök, és a körmeit festem, rajta csak egy vörös fűző van, széttárt lábai látni engedik borotvált punciját, izzadságtól – vagy talán egyébtől csillogó nagyajkait, méretes csiklóját. – Ha igy haladsz nem kell többet maniküröshoz mennem – mondta és én elvörösödtek a dicsérettől. – Gyere ide kedvesem – simogatta meg a hajam – megengedem, hogy kinyalj.
A pinája lucsogott a nedveitől, teljesen beborította a finom, selymesen, meleg lé. Apró, gyors nyelvcsapásokkal kezdtem izgatni Úrnőm punciját, a nagyajkai megduzzadtak, a csiklója keménnyé vált. A nyelvemet megfeszítve nyomultam bele a hüvelyébe, és dugtam, ahogy csak bírtam. Az Úrnő sóhajtok közepette mondta:
– Az ujjaiddal dugj Kriszta, a csiklómat pedig harapd be! Követtem a parancsát, és a csiklóját a számba vettem, majd finoman ráharaptam és egy pillanatig a fogaim között, nyugtattam. A pinája úgy ki volt tágulva, hogy 4 ujjamat mélyeszthettem belé. Ki – be húztam, és forgattam, mígnem testét görcsbe rándította az orgazmus és én szám megtelt bódító illatú nedveivel.
Sajnos egyszer minden csodálatos dolog véget ér. Augusztus harmadikán, egy szerdai napon ép az ajtónk zárjával bajlódtam, amikor egy öltönyös férfi mellém lépett.
– Szia – kezdte – ismered ezt a nénit? – mutatta fel istennőm fényképet. Elnémultam, nem tudtam mi a helyes válasz. – A szomszédok láttak, hogy néha meglátogatad.
– Iiigen – dadogtam – szoktam neki bevásárolni, ő meg adott pénzt fagyira.
– Csak ennyi volt? – kérdezte szigorúan.
A többit a szomszédok pletykáiból tudtam meg. Úrnőm fiatal fiukat „képzett ki” és adott „bérbe” külföldi vendégeknek. A rendőrség már rég nyomozott utána, de még egyszer sem sikerült tetten érni. Most is időben elpucolt, de ott voltam én mint koronatanú. Hiába bizonygattam, hogy semmi nem történt nem hitték el. Végül beismertem, hogy nem fagyira kellett a pénz, hanem megengedte, hogy nála cigizzek. Ezután egy ideig békén hagytak... volna, de anyukámnak megsúgták, hogy a biztonság kedvéért vigyen el egy pszihomókushoz. Ajánlottak neki egy, állítólag olcsó krapekot, és én arra tértem magamhoz, hogy egy homályos és meleg szobában ülők egy foltos kanapén.
– Nekem mindent elmondhatsz nyugodtan Kriszti. Anyukád nincs itt, és bármi történik ebben a szobában, az kettőnk titka marad. – kezdte az alacsony kopaszodó, köpcös pszihológus.
– Nem történt semmi! Már rengetegszer elmondtam! – mérgelődtem.
– Persze kisfiam, de tudom, hogy hazudsz. Látom a szemeden.
– Nem igaz! – csattantam fel újra.
– Szereted igaz? – simogatta meg a fejemet.
– Én – kezdtem, de hirtelen mély vett erőt rajtam, belefáradtam a tagadásba – igen – suttogtam.
– Ez nem baj – ült le mellém – titoktartó fiú vagy. Ez nagyon fontos dolog. És most mesélj. Arra , hogy női ruhákba öltözzél?
– Nem... én szerettem.
– Élvezted? Felállt tőle a férfiasságod?
– Aha – nyeltem egy nagyot.
– Meg is borotvált.
– Nem borotva, hanem olyan viasz, mint az igazi nőknek.
– Nem fájt nagyon? – kérdezte mosolyogva – én biztos nem bírnám ki.
– Eleinte igen, de megszoktam.
– És most mindenhol csupi vagy?
– Igen. – helyeseltem.
– Megmutatod a combodat? Kíváncsi vagyok milyen.
Fura, de gondolkodás nélkül letoltam a nadrágomat, és büszkén hagytam, hogy megsimogassa sima és selymes bőrömet.
– És mást nem csinált veled? – kérdezte rekedtes hangon. A nemiszerveddel?
– Csak simogatta, meg a mellei közé tehettem. Igérte, hogy ha jó leszek akkor le is fog szopni, de... – csuklott el a hangom.
– Értem – ölelt át – sajnálom, de legalább nem kapták el.
– Ennek én is nagyon örülök. Meglógott, a hülye zsaruk elöl.
– És most... nem szeretnéd kipróbálni milyen? – tette a kezét alsónadrágomra.
Vizenyős szemébe néztem és lassan bólintottam. Kezébe fogta a hímvesszőmet, és elkezdte finoman húzogatni a bőrt. Csodálatos érzés volt! Az ujjaival a heréim masszírozta és a szája pedig már egészen közel járt a hímvesszőmhöz. Nem hittem volna, hogy lehet ezt ilyen izgatóan is csinálni. Becsuktam a szemem és vártam, hogy körbe fogjon a meleg szája. Mikor bevette a szájába a farkam, azt hittem, hogy rögtön elélvezek, de ő rutinosan észrevette, és a hüvelyk ujjával elszorította a farkam tövét. Finoman és puhán mozgott a feje a hímvesszőmön. Egyre jobban kezdtem izgatott lenni, és szívem kalapálni kezdett. Érezve az izgalmam, gyorsított a szopáson, és a kezét szorosabbra fogva, ritmusosan kezdett el mozogni. Szorosan fogtam a fejét és tudtam, hogy hamarosan nem fogom már tovább bírni, ki akartam venni a farkamat a szájából, de nem engedte. Olyan szorosan tartott, hogy nem tudtam mit tenni. A heréim mélyén már éreztem, hogy késő, be fog következni a magömlésem és már nem volt erőm. Hangos nyögések közepette kapott el az orgazmus, és erős rángásokkal élveztem a férfi szájába spermámat. Nem vette ki a szájából még ekkor sem, hanem folyamatos kortyolásokkal nyelte az anyagot. Lassan tudtam csak magamhoz térni, Ő pedig lassítva a szopáson, finoman kivette a szájából a farkam és elkezdte nyalogatni.
Még háromszor voltam nála, ezután egy másik városba költöztünk és én megpróbáltam „normálissá” válni. Ez, egy ideig, csodálatosan sikerült.