Családi riportok 10. rész - 4. befejező fejezet

Délelőtt bementem a kollégiumba, hogy néhány elmaradt papírmunkát befejezzek és összefutottam az igazgatóval. Mondta, hogy van egy jó meg egy rossz híre. A rossz az, hogy ez az utolsó hét, aztán nyárra bezár a kollégium, a jó az, hogy – mivel a kollégák és a tanulók is pozitív visszajelzést adtak rólam – ha van kedvem hozzá, elkísérhetek egy diákcsoportot egy kéthetes spanyolországi kirándulásra két másik kollégával. Mondtam, hogy köszönöm a bizalmat, de még egyeztetnem kell a főállásomban ezt, de pár nap múlva majd választ adok. Elköszönt, majd mentünk a dolgunkra. A fene se akart egyeztetni, hiszen volt annyi szabadságom, hogy el tudjam vállalni, de egy régi kollégámtól azt tanultam, az ember semmire ne mondjon rögtön igent.
Délután már Ildinél voltam és elújságoltam nekik a hírt. Gratulációként mindkettejüktől kaptam egy – egy finom nyelves csókot, majd Adri mondta, hogy neki is lenne egy bejelenteni valója.
– Kaptam egy munkalehetőséget Ausztriában és kimegyek. Először csak fél évre és ha jó lesz lehet maradok is.
– Anyádék tudnak róla? – kérdezte Ildi.
– Majd elmondom nekik. De már nagykorú vagyok és baromira nem érdekel mit szólnak hozzá. Meg különben is, sokkal inkább vagy te az anyám, mint az igazi.
Ildin láttam, hogy jól esnek neki a kiscsaj szavai, de azért nem örül neki, hogy csak úgy lelép. Megbeszéltük egy ilyen külföldi meló előnyeit és hátrányait is, elmondtuk Adrinak mire figyeljen nagyon, a lelkére kötöttük, hogy bármi gondja van egyből értesítsen minket, majd sok szerencsét kívántunk neki.
– Basszus tényleg úgy érzem ti vagytok a családom. Ti legalább törődtök velem – mondta és nem sok hiányzott ahhoz, hogy elsírja magát.
– Igen, csak egy rendes családban nem szokták azt csinálni amit mi csináltunk az elmúlt pár napban – tette hozzá Ildi mosolyogva.
– Ezzel azért vitatkoznék – emeltem fel az ujjamat. – Elég elolvasnod a történeteimet. Nem hinném, hogy minden riportalanyom csak kitalálta. Na meg itt vagyok én és anyu. Meg ti ketten is ugye...
– Van benne valami. Ilyen romlott lenne a társadalom?
– Miért pont ettől lenne romlott? – fordult Ildihez a keresztlánya. – Egy csomó más rossz dolog van az életben, ami szerintem százszor rosszabb, mint a családtagok közötti szex. Én pl. szeretném ha igazából ti lennétek a szüleim és együtt szexelnénk ha úgy lenne kedvünk.