A háború gyümölcse 4. rész

Reggel Elza néném keltett, friss kifli és kávé volt a menü, Fanninak kakaó és briós.
– Maradsz még? kérdeztem.
– Sajnos mennem kell, tudod várnak vissza, de vasárnap eljövök, és megbeszéljük a továbbiakat.
– Várni fogunk, én különösen.
– Kikísérsz?
– Persze, Fanni nem fog elrohanni.
Fogtam Elza kofferját és kivittem az ajtóhoz, Ő még bent elbúcsúzott a reggeliző Fannitól. Amikor kijött az előszobába gondosan behúzta maga után az ajtót és hozzám lépett. Nem hagytam neki, hogy megszólaljon, elkaptam a derekát és magamhoz húztam, az éjszaka történtektől feltüzelve szájon csókoltam és a nyelvemet is beküldtem búcsúzkodni. Kiadós csók volt, amit Elza késlekedés nélkül viszonzott. Éreztem amint megkeményednek a mellei egy pillanat alatt, a merev farkamat a derekához nyomtam, azt akartam érezze, hogy kívánom.
– Ezt vasárnap megbeszéljük fiatalúr!
– Alig várom. Hiányozni fogsz addig is.
Amikor Elza elhajtott, visszamentem Fannihoz, de semmi másra nem tudtam gondolni, mint a nagynénémre, akinek az elmúlt éjjel elvettem a szüzességét. Mindezt a lányom ágyában. Már kész is volt a terv a fejemben, Elzához költözünk és vele fogok élni. Reméltem Elza is hasonlóan fog gondolkozni, az biztos, hogy kíván.
Alig vártam a vasárnapot, és Elzát, amikor megjött kipakoltam a táskáját a franciaágyas szobába. Láttam rajta, hogy zavarban van. Fannit lepasszoltam a szomszéd asszonynak, aki régebben is vigyázott már rá. Nyugodtan akartam Elzával beszélni, és persze szeretkezni. Mi tagadás sajnáltam anyám halálát, de Elza igazi gyógyírnak tűnt. Lehet rám azt mondani, hogy szemét vagyok, de amióta megdugtam a nagynénémet, másra sem tudok gondolni, mint rá. Akarom, kívánom a nap mind a 24 órájában, izgultam is, hogy vajon Ő mit akar? Bementünk a szobába és leültünk a franciaágyra, odafordultam Elzához és a vállára tettem a kezemet aztán szájon csókoltam, de most nem volt olyan odaadó.
– Ezt meg kell beszélnünk. Tiszta fejjel.
– Tudom, válaszoltam. Van valami terved?
– Te mit szeretnél?
– Téged, válaszoltam őszintén.
– Tudod, hogy a nagynénéd vagyok, és ezt nem lehet.
– Tudom, ezért kigondoltam egy dolgot. Megfogtam Elza kezeit és elmeséltem neki mit is gondolok.