Kalózok között 1. rész

Az ajtó hatalmas reccsenéssel szakadt darabokra. Bob ijedten felült az ágyán. – Hajótörés – villant át az agyán és már éppen felkelt, amikor a szobába belépő sötét alak, a félhomályban puskának látszó tárggyal fejbe verte. Visszaesett az ágyba és bár eszméletét nem vesztette el egyfajta bénultság lett rajta úrrá. Érezte amint kezeit a háta mögött összekötözik és kivonszolják a kabinjából. Kalózok, állapította meg magában, mindenféle izgatottság nélkül.
– Hol lehet a lányom? – jött a következő gondolat, mintha csak a kérdésére feltett válasz lenne, látta amint a lányát hajánál fogva vezetik ki a másik kabinból. Egy csónakba lökték mind a kettőjüket és a hajótól kezdtek távolodni. Nem messzire jutottak, amikor a vitorlásuk belsejében felcsaptak a lángok. – Még jó, hogy teljes körű biztosítást kötöttem rá. – voltak az utolsó gondolatai mielőtt teljesen el nem vesztette eszméletét.
Bob a 30-as évei végén járt. Sikeres üzletemberként felépített egy vállalatot, majd a további üzleti csatározások helyett nyugdíjazta magát, miután eladta a konkurenciának az üzletrészét. Ez után vette meg a vitorlást, hogy az óceánokon hajókázva múlassa az időt. Lánya Nikol 15 évesen éppen iskolai szünetét tölti apjával, akihez néhány napja csatlakozott. Amióta szülei elváltak apját igen keveset látta, hiszen anyjával az ország másik felébe költöztek. Apjával úgy gondolták a vízen ketten összezárva, be tudnák pótolni valamit az elmúlt évekből.
Lassan kezdett magához térni. A homlokán lévő rongyból hideg víz csorgott le az arcára. Kinyitotta szemét, de egyelőre csak foltokat látott, az éles fény a helyiségben bántotta a szemét. A mellette ülő árnyban a lányát ismerte fel és már hallotta is amint szólítgatja. – Elraboltak minket! – a gondolat rögtön kitisztította elméjét és teljesen magához tért.
– Hogy vagy Niko? Hol vagyunk? – kérdezte és közben a lányát vizsgálgatta, nem történt-e valami baja. A lányon egy vékony áttetsző hálóing volt, ami alatt szemmel láthatóan semmit nem viselt.
– Nyugi jól vagyok. Téged leütöttek, csúnya seb van a homlokodon. A hajót elsüllyesztették, minket ide cipeltek és bezártak ebbe a szobába. Hoztak enni és inni, én meg azóta várom, hogy magadhoz térj.