Egymással szemben 1. rész

Ott álltunk egymással szemben egy szál boxerben, és a szívem hevesebben kalapált, mint eddig életem során bármikor is. Izgalom, félelem, kíváncsiság... Ezen érzések mindegyike szüntelenül kavargott bennem, sőt már-már összeolvadt egy nagy masszává, ami szinte szétfeszítette a testemet. Ő is hasonlóképpen érezhetett, mert hozzám hasonlóan csak némán állt és meredt maga elé, aztán rám nézett...



Unottan ültem biosz órán és a plafont bámultam. Bár nem volt gondom a tantárggyal, de ez az új fószer – valami kezdő tanár – kikészített a sok hülyeségével. Persze értem én, hogy aki kezdő, még sok mindent ki akar próbálni, de miért pont rajtunk?
Miután már nem leltem örömömet a plafon bámulásában átnéztem a szomszédomra, Tomira. Tomi egy kicsit magasabb volt nálam, és hát igen, ha valaki, akkor ő a nők bálványa volt. Szőkésbarna haj, csokibarna szemek. Bomlottak utána a lányok.
Jóban voltunk, bár nem ő volt a legközelebbi barátom, de sokat beszélgettünk. Érdekes ember volt. Éppen ezen gondolkodtam, amikor arra eszméltem, hogy Tomi meglöki a vállam, miközben jelentkezésre nyújtja a karját. Azonnal visszatért az elkalandozott figyelmem.
– Igen, Tamás! – szólalt meg a tanár.
– Mi vállaljuk Rolanddal ezt a témát.
– Kitűnő! – jelentette ki egy mosollyal a fiatal férfi, miközben felírta a nevünket. – Ez jó téma. Ketten össze tudnak dobni valami jó kis prezentációt... Remek lesz! – lelkendezett tovább.
Tomihoz fordultam. – Mégis milyen téma? Mi van?
Tamás közel hajolt, és a fülembe súgott. – Hol voltál az elmúlt öt percben? – Szégyenlősen megvontam a vállam. – Projektet kell csinálni. Nem akartam a Szandrával lenni – intett a fejével a mellette lévő lány felé, aki csalódottan és letörten nézett maga elé. Már az év eleje óta üldözte Tamást a szerelmével, s úgy tűnt, Tomi ezt egyre terhesebbnek érzi. – Én értek ehhez. Segítesz a preziben, és minden király lesz.
– Oké – nyögtem ki. Végül is jó volt ez így. Tomi jó bioszos volt, talán az egyik legjobb az osztályban. Már-már potya ötöst várhattam.



Mivel mindkettőnk elég elfoglalt volt, úgy döntöttünk, hogy a következő heti érettségi szünetben intézzük el a dolgot. Meghívtam Tomit magunkhoz, hogy aludjon nálunk. Ő vidéken lakott, így egyszerűbb volt. Végül úgy egyeztünk meg, hogy vasárnap délután jön és kedden délután megy. Két nap csak elég lesz ahhoz, hogy megcsináljuk ezt a dolgot.