A vadember

Hiába hánykolódtam a már széttúrt, magányos fekhelyen, nem jött álom a szememre. Hiányzott a test közelsége, egy izmos férfi biztonságot nyújtó szorítása. Vágyaim tüzes olajában égve, az egyetlen kiutat keresve tápászkodtam fel és indultam volna a számítógép, vagyis az internacionális mocsár, az internet mocska felé, mikor valaki berontott a szobába. A sötétítők között beszűrődő halvány holdvilág egy idegen férfi sziluettjét rajzolta ki előttem. Nem volt túl magas, de ruhátlan testét feszes izmok alkották; kócos, dús haja egy éppen barlangjából szalajtott ősemberre emlékeztetett.
Amint meglátott, rögtön odalépett hozzám, és vadul magához húzott. Éhes, tüzes ajkakkal csókolt: erejétől megremegtem. Erősen tartotta a hátam, sietve lehúzta a pólóm. Kezei közé fogta melleimet, és fejemet hátrahajtva csókolni kezdte a nyakamat, egyre lejjebb... pontosan az ütőér felett erősen szívni kezdte a puha, illatos bőrt... 'tüzes ostorával végigvágott rajtam a vágy'.
Kezeinek matató, darabos mozdulatai elmondhatatlanul különös érzést keltettek bennem. Ahogy fogai közé szívta mellbimbóimat (egyiket a másik után), nem bírtam visszatartani egy elégedett sóhajtást. Szorosan nekem feszülő, kemény fallosza rándult egyet erre a hangra, még közelebb nyomulva combjaimhoz. Tangámat és vékony pizsamagatyámat egyszerre húzta le és ledöntött hátra, az ágyra.
Előtte feküdtem, teljesen kiszolgáltatva. Ereimben többszörös sebességgel száguldott a vér: az izmos, kócos vadember zsákmánya voltam és eszem ágában sem volt menekülni. Palástolatlan meztelensége csak tovább fokozta vágyamat.
Nem kellett sokáig várnom: lapos hasamat csókolta, lábaimat szétfeszítette és mutatóujjával finoman végigsimított vágatomon. Hátravetett fejjel élveztem érintését, de hamarosan csillagokat láttam a fájdalomtól: egyik ujját megpróbálta tövig tolni az ánuszomba! Persze így elsőre nem sikerült neki; nekem meg annál jobban fájt. Kinyögtem egy "au"-t és reflexből összehúztam magam: bal oldalamra feküdtem szorosan összezárt, felhúzott lábakkal. Pár pillanatig döbbenten állt mellettem, aztán óvatosan odébb tolt a puha ágytakarón, és mellém feküdt.
– Csssshh – lehelte a fülembe, mikor átkarolta derekamat.