Nyári huncutságok

Rázós dolog ez a nemi élet – szólt a giliszta, és kicsusszant a konnektroból. Felnőtt korom hajnalán ez a régi poén felettébb helytállónak látszott számomra. Az első élmények meghatározhatatlan hatása folytán a sors kegyéből megesett megrontásom után valami fékeveszett módon falni kezdtem a nőket. Talán ez, így visszatekintve, akár pótcselekvésnek is tűnhet, hiszen Katim pótlása akkoriban reménytelennek látszott. Egyetemre jártam, esténként buli buli után, dőltek a csajok, mint érett kalász. Mégis üresnek tűnt az egész. Azt hiszem, kedves olvasó, te is éreztél már álmodban kínzó szomorúságot, amit hiába próbáltál csillapítani, az ital, mint száraz homok pergett le a torkodon, cseppet sem enyhítve a szomjúságodat. Körülbelül ezt éreztem minden egyes futó kapcsolatomban, s ez lassanként... tett.

Ráébredtem, hogy nőnemű hallgatótársaimmal óvattal kell bánni, mert közülük még a legfehérebb májú is férjhez menni jött az egyetemre. Az általánosítás persze sokakat sérthet, de akkoriban egyetlen ellenpélda sem "erősítette" ezt a szabályt. Lányaink sikertelenségnek élték meg, ha legalább egy jegygyűrű erejéig is kevésnek bizonyult a gyárilag beépített csáberő (az extrákkal meg többnyire igen csehül álltak). A számunkra kedvező ivararány miatt végül azért mindenki célhoz ért, hiszen egy lányra öt – hat fiú is jutott. A haverokkal rájöttünk, hogy félgőzzel is öt perc alatt be lehet biztosítani az aznapi élménykömpölyt, mert a lánykák olyanok voltak, mint az influenza: könnyű megkapni, és ha eleget vagy ágyban vele, hamar megszabadulhatsz tőle. Nem jelentettek sokkal többet egy üveg sörnél (bocs utólag), ami ráadásul még nem is a "jól ismert német márka". Kezdett hormonális életem a,, dögunalom" című szappanoperák forgatókönyve szerint alakulni. Ekkor érkezett az épp soron következő nyári szünet.

Szüleim folytonos tipródása irányt váltott, immár a nem kívánatos korai házasságkötés lett a fő motívum. A szüzességféltésről már lemondtak, de az említett gondolat halálközeli tudattartalommal lebegett mind egyre a levegőben. Rendesen az idegeimre mentek. Az a nyár kezdetben nyugisnak ígérkezett, mert addig futó barátnőmmel már a Dodó kuszálta a homokot az olasz partokon.