Vörös kaviár

A nő, bombaként robbant a terembe!
... Szinte együtt lihegtek és mindketten azt érezték, hogy a másik is az ő tüdejével égeti a levegőt. Az orgazmus előtti pillanatokra jellemzően tudat a lebegő állapotban lassan kezdte hanyagolni a feladatát. A nő még érezte, hogy kemény és férfitest feszítő ütemét, a férfi még érzékelni tudta a nő emésztő, nedves forróságát, de már – mint Michelangelo istenének teremtő ujja Ádámétól – csak leheletnyire volt a vég, a beteljesülés...!
Izzás, szemek, mellek, fenék, lábak, fehérség, gyönyörű száj, fogak, tompor, vagina, melegség, vágy, orgazmus...!
Állj, ebben most nyugodtnak kell lenni, és rendet kell tenni – gondolta át pragmatikusan a férfi!
A nő ma könnyű kora nyári délutánra készült. Elmegyek – gondolta – pofavizit, itt is voltam, ne mondják, hogy még erre sem vagyok képes, hogy a meghívásnak eleget tegyek. Egyébként is kora estére már egy nővel volt megbeszélve találkája.
A terembe lépve egyszerű délutáni műanyag mosolyt öltött az arcára. Úgy gondolta, hogy ide ez pont elég, többet úgy sem érdemelnek. Szinte pillanatok alatt felmérte a terem gyülekezetét. Begyűjtötte a férfiak vágyakozó pillantását és örömmel nyugtázta a nők irigy tekintetét. Az ajtótól pár lépésre egy régi, ugyan csak negyvenes ismerős nő mosolygott felé és egy: szia, de rég láttalak drágám... közhelyet kiáltott felé halkan, de valami egészen sipítós hangon. Pár lépéssel hozzálépett, arcukat összeérintve, mint ahogy a nők szokták a sminket védve, egymás füle mellett kölcsönösen nagyot cuppantottak a levegőbe. Mély levegőt vett, hogy valami üres fecsegésbe kezdjen, amikor az ismerős a sipítós hangot megismételve egy másik ismerősét szólította meg. Ez tökéletes ürügy volt, hogy a nő két lépéssel kiszakítsa magát a nem kívánt, és még meg sem kezdett társalkodásból.
A terembe lépő jelenségből elsőként a nő szemének barnasága hatolt a társaság tudatáig. Meleg, lágy, barna szemei voltak, de mégis izzón csillogtak. Külön izgató volt, hogy a pillantásában együtt volt a kacérság, szépség, és az intellektus ritkán együtt járó hármasa. A szája, az egyedi és különleges ívével – mely Dustin Hoffmann női megfelelőjére emlékeztetett – és a foga fehérségével jelenség volt a jelenségben.