Forradások 1. rész

Elfáradt. Hosszú nap volt a kedd a rendelőben, ráadásul aznap rengeteg beteg állatot hoztak. Egy macska a kezei között pusztult el, nem tudta újraéleszteni, a gazdái hosszan bőgtek a váróteremben. Ezeket a pillanatokat nem szerette, bár szerencsére sok sikeres gyógyulásról kapott hírt. Következő nap szabadnapos, helyette majd szombaton délelőtt rendel. A szabadnap boldog tudatában sétált haza, benyitott az ajtón, és szokás szerint ellátta az állatait, mielőtt vacsorázni kezdett volna. Megetette a halait a szép nagy akváriumban, bolondozott egy kicsit a csincsillapárral, amelyik az előszobában, egy nagy ketrecben lakott, majd vacsorát készített. Előző napról maradt valami főtt étel, azt melegítette meg. Körülnézett a szép, rendes házban. Nem volt, aki rendetlenséget csináljon, minden olyan volt, amilyennek ő tervezte, két szoba, nagy ebédlő konyhával, hatalmas fürdő, amiben zuhanytálcát és egy nagy sarokkádat is elhelyeztetett, kevés modern berendezés, fával vagy sötét kerámiával burkolt terek.

A zuhany alatt Krisztiánra gondolt. Hónapok óta Németországban él, eleinte írtak egymásnak a facebookon, aztán az is elmaradt. Pedig amikor elment, akkor érezte úgy, hogy akár maradhatna is... Rá gondolt, a kisfiús arcra, a karcsú, szálkás testre, mindig nevető szemeire. Mindig kitalált valami huncutságot. Egyszer hozzábilincselte a csaphoz, hátulról kezdte kényeztetni. Letérdelt mögé, kicsit lefetyelt a fenekénél, aztán valamivel bekente a végbélnyílását. Először azt hitte, síkosító, de azán csípni kezdte... megérezve a mentol illatát, rájött, fogkrémet tett rá. De ezzel nem elégedett meg, elkapta a péniszét, és a fogkrémes kezével izgatni kezdte a makkját. Egyszerre volt fájdalmas, izgató, égő és hűs. Pár rántás után akkorát élvezett, hogy beterítette a csempét. Krisztián gyorsan leöblítette a fogkrémet, a friss érzés viszont enyhén megmaradt. Miután eloldozta, úgy vizesen kezdte üldözni a házban, s amikor elkapta, vad szeretkezésbe kezdtek. Aznap éjjel Krisztián ott maradt nála, reggelig tízszer élveztek el, másnap alig bírt bemenni dolgozni. De ez is elmúlt... most csak az emlékekre gondolva simogatta végig a testét a zuhany alatt, duzzadó farkát nem sokáig kellett izgatnia, nyögve lövellte tele a falat.