Tárgyalóterem

Egy szép tavaszi délután volt, azok a napok egyike mikor tök egyedül élveztem otthon a magányt, és a vele járó csendet.
Félálomban ábrándoztam, épp valami régi kellemes történet járt a fejembe, mikor mi történi? na mi? Persze, hogy az a rohadt mobil, és noná, hogy a szekrényen, még véletlenül sem tettem ide magam mellé az ágyra. Gondolom magamban, hogy felőlem aztán én most fel nem kelek! De nem telik bele egy perc és újra hív, ááá ez nem igaz most mit csináljak? Legalább két lépésre van, aztán ahogy egyre jobban magamhoz térek, és elszáll a régi kellemes balatoni emlék utolsó részlete is fejemből. Rájövök, hogy fel kell, hogy vegyem! A mai világban sajna egy kezdő vállalkozás egyetlenegy telefonját bizony muszáj, hogy felvegyem.

Meg is teszem csak úgy ugrok a telefon felé, még éppen időben megvan. Az egyetlenegy állandó kuncsaftom, egy rendezvényszervező cég vezetője, szerencsére Ő csak engem hív ha projektorra van szüksége. Megbeszélünk mindent, holnap reggel 8 de jobb lenne ha még korábban jönnék mert ez a cég még sosem járt nála és össze vissza beszéltek, hogy ilyen különleges meg olyan extra igényeik vannak, nehogy baj legyen 9órára mindennek működni kell. Megígérek mindent a tündéri főnökasszonynak, majd elbúcsúzunk.
Kiélvezem azt a másfél óra nyugalmat ami hetente kb egyszer megadatik nekem, majd összekészítem a másnapi dolgokat.

Reggel az óra 6. 43-ra húztam pontosan kiszámoltam, így pont odaérek fél 8-ra.
Bepakolok, elindulok, dugulok egy kicsit, majd 7:29-kor begurulok az irodaház mélygarázsába. A biztonsági őr közli, még kitöltöm a szokásos papírokat, hogy várnak már rám, a kishölgy nagyon korán érkezett. Jegyzi meg egy kicsi szinte észrevehetetlen mosollyal.
Elindulok az ajtó felé, már eltávolodtam jócskán a securitis úriembertől mikor még utánam szól
– az az igazi dögös hosszúcombú!! istenem mennyire imádtam a régen az ilyen nőket!!
majd int egyet
visszabiccentek és gondolom na persze az az igazi dögös mi öreg, aki 30 alatt van az már neked mind dögös...
Nyitom a mágneskártyával az ajtót beszerencsétlenkedek a hatalmas dobozaimmal rajta, majd egyből lepakolok mindent a földre, és elindulok megkeresni a "kishölgyet".