Kaland egy vonzó érett nővel

Tavaly december elején, egyik hétköznap este, az aerobic edzőmmel óra után beültünk egy belvárosi kávézóba, harapni valamit, és meginni egy italt. November végén kezdtem el járni hozzá. Nem akartam rendszeresen, csak tanulni akartam néhány hasznos gyakorlatot, amit ha olyan kedvem van néha, otthon egyedül is tudok csinálni, de rájöttem, hogy jól érzem ott magam. Új emberekkel ismerkedtem meg, és Andi az edző jó fej volt. Az igazat megvallva nem csak azért jártam, mert kedveltem, hanem mert vonzódtam is hozzá. Már tinédzser koromban is inkább a lányokhoz vonzódtam, de amikor 18 évesen beleszerettem egy fiúba, háttérbe szorultak az efféle fantáziálásaim, viszont 20 éves koromban történt valami, ami ismét felébresztette bennem a vágyat. Akkor még nem Budapesten laktam, hanem a szüleimmel éltem, egy közeli településen, a hegyoldalon.
Valamikor a nyár elején, egyik éjjel úgy 1 körül, hazafelé sétáltam egy barátnőm szülinapi bulijáról. Amikor a hegyoldal aljához értem, az egyik ház emeleti ablakából kihallatszott, ahogy egy nő, lassan, elnyújtottan sóhajtozott. Egy 30 körüli gyönyörű nő költözött oda néhány héttel azelőtt. Égett a villany, a kerítés még csak félig volt kész, és látszott, hogy könnyen fel tudnék mászni a terasz tetejére, ahonnan belátnék az ablakon. Mivel a ház mellett lévő két telek üres volt, és az utcán nem jött senki, gondoltam ezt meg kell néznem. Még ha észre is vettek volna, mire leértek volna az udvarra, már rég messze jártam volna. Legrosszabb esetben, ha az arcomat is meglátták volna, a másik úton jártam volna haza. Valószínűleg csak a sok hatására volt hozzá bátorságom, meg eleve gondolom csak az hatására tűnt jó ötletnek, de akkor úgy gondoltam, ilyen izgalmakban nem mindennap lehet része az ember lányának, és amikor majd öreg koromban felidézem a fiatalkori emlékeimet, derűsen fogok erre az estére visszagondolni, hogy egyszer csináltam egy igazán nagy őrültséget.
Amikor a teraszhoz értem, már tisztán hallottam, hogy nem egy nő, hanem két nő sóhajtozott. Miután felmásztam a terasz tetejére, csak nagyon lassan haladtam fölfelé, nehogy meghallják, ahogy mozogtak alattam a cserepek. Amikor az ablak alá értem, elöntött az adrenalin.