Szellemkaland

Ránéztem az órára. Majdnem éjfél. És már majdnem leragadnak a szemeim... ~Hogy lehetséges? Máskor tovább szoktam fennlenni... ~ Na igen. Éjjeli bagoly vagyok, általában sosem szálok el géptől hajnali kettő előtt. Nemhogy éjfélkor! Szégyen és gyalázat... Szörnyű, de miért erőltessem? Elfáradtam, s ez ritkán esik meg velem. Ilyenkor szoktam általában álmodni is...
Mivel a fáradtság felém ritkán jár, nálam mindig nagy úr. Ezért hamar elköszöntem a facebooktól, és miután fölkapcsoltam a villanyt kikapcsoltam a gépet. Nem szeretem ha túl sötét van. Magamat és a szerencsémet ismerve biztos hogy belerúgok a hütőbe vagy valami másba. De mielőbb elmegyek aludni, kimegyek a WC-re. Nem akarok később kijönni...
Hiába a villany, sikerült belerúgnom a konyhaszekrény sarkába. Csak felszisszentem, kezd megszokás válni. Alig érzem már. De attól még szívesen elkerülném... Nem a legkellemesebb, akkor sem ha elég gyakran történik meg.
Ahogy kikerültem, fölkapcsoltam a villanyt, és "elintéztem" a "folyóügyeimet". Nem húztam vissza a gatyám, hanem nekiálltam kiverni. Nagyon nehéz merev farokkal elaludni... Mivel ismertem magamat, ezért elgondolkoztam mi legyen fantáziám fő témája... Pontosabban kicsoda. Van a környezetemben néhány igen alakos kisleány, köztük a saját nővérem. Mikor közte, és az egyik osztálytársam között válogattam gondolatban valami furcsát vettem észre a szemem sarkából.
Miközben jobbra fordultam a kezemmel együtt megállt a szíverésem is. Hisz ott volt mellettem egy érett, harmincas nő... És a faszomat bámulta... Csak annyi volt benne a furcsa hogy... Nagyjából átláttam rajta. Fogalmam sem volt mi lehet... ~Illúzió? Képzelődöm? Megőrültem? ~ Hiába pislogtam, egyik kezemmel meg is dörzsöltem a szemem, ottmaradt a nő. És ahogy fölnézett rám... A szemei életteliek voltak... ~Mi a jó édes fene ez? Egy szellem, vagy mi a fene? ~ Mindig is tág világképpel rendelkeztem. Nem tagadtam meg a földöntúli lényeket mint a szellemeket, de nem is láttam őket minden sarkon. És nem is istenítettem őket...
Csakhogy a nő úgy tűnik igenis szellem volt. Egy körülbelül 30as éveit járó, laposmellű nő. És nem lebegett a föld felett, hanem állt. És azon kívűl hogy rám emelte a tekintetét, nem mozdult.