A férjem főnöke 2. rész - Vezeklésem kezdete

Végre otthon voltunk. Távol attól az átkozott szállodától. Távol a bűneimtől. Hazafelé végig szótlan voltam a kocsiban, amit István meg is jegyzett. A fáradságra fogtam, de igazából az elmúlt éjszakára gondoltam. Szégyelltem magam. Az nap nem is csináltam már semmit. Rá se bírtam nézni a ruhákra, amik tanúi voltak minden bűnömnek. István látta rajtam, hogy valami más is lehet a háttérben, de sikerült meggyőznöm, hogy ez csak a kimerültség. Szerencsére elhitte és nem kérdezgetett többet. Rendelt valami kaját, majd a délutánt csendesen tévézéssel töltöttük. Este már korán lefeküdtünk. Hétfőtől folytatódott, csendes, néha már unalmas életünk. Igyekeztem nem gondolni a történtekre. Nem volt könnyű, hisz olyan élményekben volt részem, amikben még soha. Hetek teltek el, a szégyenérzetem csökkent. Egyre inkább egy kellemes emléknek tűnt az egész. Istvánnal a szeretkezéseink már nem nyújtottak akkora örömöt, mint előtte. Felvetettem neki a gyerek kérdést. Egy hosszú beszélgetés során meggyőzött, hogy még korai lenne. Neki még mindig nagyon sokat kell dolgoznia. Nem sokára beindulnak a vidéki projektek is, sokat kell majd utaznia. Nem akart olyan apa lenni, aki csak fényképről látja a . Beláttam, hogy igaza van. Unalmas, monoton napjaim voltak. István reggel elment dolgozni, későn ért haza. Próbáltam elfoglalni magam. Kerestem állást is, de István nem akarta, hogy dolgozzak. Eleget keresett. Nagyon sok időm volt azon gondolkodni, hogy milyen lenne, ha Péter lenne a párom. Számtalanszor lepörgettem magam előtt azt az éjszakát. Mindig nagyon felizgultam, általában maszturbáltam is. De az idő előre halad tával ez már kevés volt. Úgy éreztem, bele kell törődnöm, hogy nekem ilyen élet jutott. Egyik unalmas délelőtt a telefonom. Idegen szám volt, felvettem.
– Szia Eszter, Péter vagyok. – Hirtelen elállt a szavam, a lélegzetem. – Szeretnék beszélni veled, ha még nem gyűlölsz teljesen. – folytatta.
– Nem hiszem, hogy ez jó ötlet lenne. – feleltem.
– Kérlek! Nagyon szeretnélek látni és megbeszélni a történteket.
Minden porcikám kívánta a találkozás, de próbáltam ellen állni. Hosszasan győzködött, mire belementem egy kávéba. Egy olyan helyet választottam, amiről tudtam, népszerű hely. Gondoltam biztosabb, ha sokan látnak. Megbeszéltük tehát, hogy másnap délelőtt találkozunk. Istvánnak persze nem is említettem a dolgot.