Foglalkozási ártalom

Az elektromos zár halk sípolása jelezte, hogy jó sorrendben nyomogattam a kezelőszerven a gombokat. Megtaszítottam a fém – üveg bejárati ajtót, és amilyen csendben csak tudtam, beléptem a húszemeletes panelház bejáratán. Az éjszakai csendben minden apró zörej felerősödve, a sivár lépcsőházban visszhangozva kalapált a fejemben. Hajnali egy óra volt már, ezért nem akartam hangos csörtetéssel a ház lakóit felzavarni. Meg sem próbáltam a liftet igénybe venni, gyalog indultam az ötödik emeleten lévő garzonlakásom felé. A lépcsőfokok leküzdése közben azon tűnődtem, milyen bosszantó lehet néha az álmatlanul forgolódóknak az emelőszerkezet búgó motorjára akaratlanul is odafigyelni. Most viszont a csoszogásom hallatszott idegesítően.
Nem siettem. Az irodában töltött nap nagyon kifárasztott, ráadásul egy dupla műszakon voltam túl a vírusírók jóindulatának köszönhetően. Volt azért némi jó is a dologban, mert büszkeséggel töltött el, hogy a sikerült úrrá lennem a reménytelennek tűnő helyzeten, és a főnököm is meg volt elégedve, amikor éjfél előtt pár perccel elköszönt a szerverteremben.
Komótosan bandukoltam felfelé és a zajokat figyeltem, amikor halk szipogás ütötte meg a fülem. Meg is álltam egy pillanatra, de mivel a zaj abbamaradt, folyatattam az utamat. Az orromat valami szokatlan bűz és meghatározhatatlan édes illat keveréke kezdte ingerelni. Ahogy haladtam felfelé egyre erősödött a kellemetlen szag. Ebben a lépcsőházban ez szokatlan jelenség volt, mert a házmester nagyon ügyelt a rendre, mindenki maximálisan meg volt elégedve a tisztasággal, és tapasztalatom szerint a lakók meg is tettek mindent azért, hogy ez így is maradjon. Kíváncsian szaglásztam a levegőt, de nem tudtam az okát megállapítani, csupán azt figyeltem meg, hogy minél magasabbra érek, annál erősebben érződik. Felértem az ajtómhoz és mivel nem találtam meg a okot, nyugodt szívvel csúsztattam a zárba a kulcsot, hogy eltűnjek a lakásomban a problémát a felettem lakókra hagyva. Már majdnem bezártam az ajtót magam mögött, amikor ismét szipogást hallottam a lépcsőházból. Visszaléptem, és fülelve felnéztem a következő emelet felé, majd kíváncsian léptem feljebb néhány lépcsőfokot. A feljáró fordulója mögött az alsó fokon ülve ott rejtőzködött valaki a biztonsági korlát sötét üvegtáblája takarásában.