A felmelegített kapcsolat

Úgy 2 évvel ezelőtt történt, hogy miután szakítottunk az exemmel, mind a ketten olyan utakra tévedtünk amilyenre nem kellett volna. Éltük a magunk kis életét, de én mindig mindent tudtam róla, bár nem kértem, hogy informáljanak a haverok, az ismerősök mindig megtették. Így jutott a fülembe, hogy miket is művel a lány, többek között kicsit könnyű vérű lett. Mivel eddig nem volt ilyen és tudtam, hogy a falu könnyen a szájára fogja venni, főleg, hogy egy olyan sráccal akadt össze aki a fiatalság körében közutálatnak örvendett. Elhatároztam hát, hogy bár nem volt egymáshoz egyetlen békés szavunk sem, ergo haraggal váltunk el, rá veszem, hogy találkozzunk, hogy had beszéljek kicsit a fejével.
Nem mondom, hogy közömbös volt a számomra így 3 hónappal a szakítás után, de nem állt szándékomban újra kezdeni, csak szerettem volna, ha legalább megválogatja, hogy kivel, hol és miért!
Írtam hát neki egy mail-t, hogy találkozni szeretnék vele. A haveroknak hála tudtam, hogy a mi községünkben található disco-ban minden szombaton fellelhető, így némi huza-vona után rávettem, hogy mielőtt elmegy a barátnőivel a disco-ba találkozzunk.
Már láttam párszor a szakításunk óta, lefogyott rendszeresen sminkelte magát, nagyon trendin öltözködött, ami egyben azt is jelentette, hogy nagyon sexy volt a csajszi.
Ezen az estén sem volt ez másként. Este 10 környékére beszéltük meg a találkozót. Ahogy az kell megjött a vonat, ő, és két másik lány. Én a sarkon vártam, olyan helyen ahol nem volt lámpa, azért, hogy én lássam, de ő ne. Valahogy mégis észrevette, hogy ott ácsorgok a sötétben. Mintha tudta volna, hogy ott leszek. Lerázta a lányokat, odajött hozzám, nem csattan se csók se puszi, hisz külön voltunk. Elindultunk hát, hogy sétáljunk és megpróbáljak józan észt verni a fejébe. Volt a környéken egy játszótér, néhány paddal, kb. fél órányi séta után ott telepedtünk le beszélgetni. A szokásos "hogy vagy? Mi van veled? " kérdések után elkezdtem a monológomat, hogy nem értek egyet azzal amit most csinál. Bár ő tudja mit akar, de én a helyében nem tenném (hozzá teszem én is csináltam nagy hülyeséget ez idő alatt). Ő csak csendben hallgatott. Miután érveimet felsorakoztatva befejeztem a mondhatni fejmosást,
– Nem voltam magamnál. Csak sodródtam, ha tehetném visszacsinálnám, nem tenném meg újra, de ez lehetetlen.
Pár pillanatnyi csend után észrevettem, hogy lassan könnycsepp gurul le az arcán. Azon az arcon amit régen annyit simogattam és csókolgattam.