Jelek

Normális, boldog, stb. gyerekkorom volt. Bár apámat soha nem ismertem, mert már a születésem elött elhagyott bennünket, anyám és nagyszüleim gondosan neveltek. Talán el is kényeztettek kicsit, megszoktam, hogy előbb vagy utóbb megkapom, amire vágyok. Még nem igazán döntöttem, el, hogy a Rambo-t vagy a Terminátort szerettem e jobban, amikor anyám úgy döntött, hogy túl vékony és gyenge vagyok és beiratott egy úszó tanfolyamra. Namármost a mi kis... kisvárosunkban csak egy üzemen kívül helyezett szökőkút van ezért hetente kétszer 20 km. utaztam az áhított medencéig. Egy málló vakolatú régi fürdőépületben kellett tehát megtanultam, mit tegyek, ha nem akarok megfulladni. Két hét alatt egész megszerettem a vizet, és a XIX. századi berendezést. Furcsa volt sétálni a régi folyosókon, a termekben, ahová szaunázni, ültek be a kispolgárok, elképzelni hogyan, és kik masszírozták őket a nyikorgó ágyakon. Rájöttem, hogy akár estig is maradhatok, mert miután véget ért a tanfolyam senki nem törődött velem. Suli után hazamentem ebédeltem, megcsináltam a leckém, és utazással együtt még marad jó három órám, amit lubickolással tölthettem.
Esteledett. Sietve kapkodtam magamra a ruháimat, mert féltem, hogy lekéssem az utolsó buszt. Ekkor láttam meg őt. A szemközti fülkében állt és engem bámult. Meztelen volt. Felkaptam a táskámat és elszaladtam. Álmomba is öt láttam, izmos testét, a tetkóját a karján és a méretes – legalábbis az enyémhez képest – farkát. Reggelre hatalmas spermafolt ékesítette a pizsamámat. Nappal sem tudtam kiverni a fejemből. Hiába ismételgettem, hogy nem vagyok meleg, hiába bámultam a matektanci hatalmas melleit, csak őrá tudtam gondolni, ahogy ott áll és simogatja a farkát. Anyámnak azt hazudtam, hogy kicsit megfáztam, és ezért nem megyek az uszodába. Egy hétig bírtam. Kedden elmentem, de szerencsére nem találkoztam vele. Örültem neki, de valahol legbelül sajnáltam is.
Pénteken általában többen szoktak lenni. Kerestem egy üres fülkét, ledobtam a ruháimat és rohantam a medencébe. Boditó érzés volt uralni a vizet, érezni, ahogy simogatja a testedet, és épp elökni készültem magam faltól, amikor megszólalt fölöttem: – Szia. Rég nem láttalak. – mondta. Én meg olyan gyorsan igyekeztem távolodni tőle, mint egy bajnok. Megvártam, míg elmegy, majd kimásztam a vizből. Nem tudtam, mit csináljak, csak sétáltam össze-vissza és azon filóztam, hogy mi lesz velem. Nem szabad engednem a csábításnak.
– Hát itt vagy! Nemsokára zárnak.