Egy kalandos szombat este

Vonattal mentünk ki. Már egész sötét volt, és így persze még hangulatosabb lett az utunk. Egy ismeretlen lány mellé kerültem, de aranyos mosolya azonnal valamiféle bensőséges hangulatot teremtett közöttünk.
– Szia, hogy hívnak? – kezdeményeztem a beszélgetést.
– Szia, Dorka vagyok, és te? – válaszolta csengő hangon.
– Marci. Kit ismersz a társaságból? Hogy kerültél közénk?
– Hát nagyjából senkit sem. Rékának vagyok a volt osztálytársa és ő mondta, hogy lesz itt egy egész jó buli. Te gondolom, ismersz mindenkit?!
– Igen – igen, legtöbben régóta a barátaim. Bár ugye például téged sem ismertelek, eddig – mondtam mosolyogva. Egy kacajjal válaszolt és aztán ennyiben is maradtunk. Pár perccel később befutott a vonat a megállóba, és mi persze nagy ricsajt csapva, kicsit tülekedve hagytuk el a pirosra pingált kocsit. Kivételesen nem zavart annyira ez az összenyomott helyzet, hisz "véletlenül" Dorka mellé kerültem és már akkor be kellett vallanom magamnak, nagyon is jól érzem magam a közelségében. Egy röpke húsz perces séta következett, míg elértük a buli helyszínét, és ez a kis séta korántsem volt kellemesnek nevezhető, mert November derekán járva, nagyon nagy hideggel kellett szembenéznünk. Nagyrészt Dorka társaságában tettem meg az utat, és olybá tűnt, nem csak én szimpatizálok vele olyan nagyon.

Mikor megérkeztünk, nem telt sok időbe, míg felmelegedtünk, főleg hogy pár üveg és egyéb italok tömkelege is a segítségünkre volt átfázott testünk újra életre keltésében. Sosem szerettem az , mert kikészül tőle a gyomrom, de most úgy éreztem nem fog ártani egy feles, főleg ha tényleg nagyon meg akarom ismerni Dorkát. Előkerült pár vízipipa is, és azt már sokkal hazaibb terepnek éreztem. Az emeleten, ahol a hálószobák voltak, egy kis beugró – szerűség tette nem mindennapivá a helyiséget. Pont akkora volt, hogy egy kis asztal és két szék elfért benne. Pár órával a buli kezdete után elfoglaltuk Dorkával ezt a helyet. Az asztalra vízipipa került, a kezünkbe meg egy – egy pohár, tele valami nagyon furcsa löttyel, amiből én inkább csak mértékkel kortyolgattam. Nevetgéltünk, csipkelődtünk, jól éreztük magunkat. Viszont a széke pont annyira volt messzire tőlem, hogy semmiféle testi kontaktus nem tudott létre jönni.