Zoé pénteki élménye

Péntek este gyanánt a kedvenc kocsmánkban lazultunk a haverokkal. Sokan kérdezik, hogy miért lógok ennyit a fiúkkal és a válaszom pofon egyszerű: sokkal jobban kijövök velük, könnyebb, mint a hisztis lányokkal. Épp a szokásos boxunkban üldögéltünk és hülyéskedtünk, amikor kinyílt a kocsmaajtó és megpillantottam Őt. Rövid, felzselézett szőke haj, vakító kék szemek és lezser, mondhatni már fiús öltözék. Tekintetünk találkozott és megajándékozott egy félmosollyal. Egy tőlünk nem olyan messze lévő boxba ült be egy sráccal. Megfordult a fejembe, hogy mi van, ha az a pasija, de próbáltam pozitív maradni. Az szakításom óta nem voltam lánnyal és már nagyon vágytam olyan jellegű közelségre. Óvatosan felém nézett a lány és beharapta az alsó ajkát. Nem bírtam reagálni rá, mivel Peti meglökött, hogy válaszoljak már. Minimum 5x kérdezte meg ezt a kérdést előtte, de az elmém teljesen kizárta, csak Rá tudtam gondolni. Válaszoltam neki, majd a tekintetem újra megtalálta a csajszit. Jobban szemügyre véve 22 év körüli lehet és idegességében folyton a hajába túr, ami irtó szexi. Kinézetre kétségkívül leszbikusnak mondanám. Még a nyakláncát is kiszúrtam, ami a női nem szimbólumát ábrázolja. Még egy ok, hogy leszbikus. Én kinézetre inkább csajos leszbi vagyok: magas, vékony testalkat, kerek idomok (bár a mellem sajnos nem nőtt akkorára, mint szerettem volna), barna őzike szemek és hosszú egyenes barna haj. A stílusomat a csajos és a bohém keverékének mondanám. Ma egy lenge kis virágos szoknyát viseltem egy fekete toppal és egy fekete bakanccsal. Szerencsére már az éjszakák is kezdenek egyre melegebbek lenni, ezért nem féltem, hogy fázni fogok. A szettem megkoronázása egyértelműen a bordó rúzs volt, amitől vastagabbnak tűntek az ajkaim. A srácok megkértek, hogy hozzak még egy kört, így odasétáltam a pulthoz és kikértem az italokat. Hirtelen mellém lépett a lány, amin nagyon meglepődtem. Közelről még vibrálóbbak voltak a kék szemei.
– Szia! – ajándékozott meg ismét egy félmosollyal. – Dominika vagyok.
– Öhmm. Szia! Én pedig Zoé. – válaszoltam remegő hangon.
– Ne haragudj, de nem tudtam levenni rólad a szemem, gyönyörű vagy! – ekkor egy teli szájas mosolyt kaptam, ami teljesen levett a lábamról. Összeszedtem magam és elhatároztam, hogy nem szúrom el ezt a lehetőséget.
– Köszönöm, aranyos vagy, hogy ezt mondod. Be kell vallanom, hogy nekem is nehéz volt nem folyamatosan téged bámulni, vonzottad a tekintetem!