Az első, avagy szüzességem elvesztése

A történet sok évvel ezelőtt történt, de még mindig szívesen gondolok rá vissza. Kettesben éltünk anyámmal, apám még egész kicsi koromban elhagyott, valahol külföldön él, nem kíváncsi ránk. Anyunak nem volt férfi kapcsolata, volt egy barátnője Mari. Vele sok időt töltött el, szinte mindig együtt voltak. Mikor már nagyobbacska lettem, nem egyszer előzetes megbeszélésre hétvégén egy éjszakára anyu ott maradt nála. Mari csak egyszer aludt nálunk, lehettem vagy 12 éves. Emlékszem, a folyosón futottam vele össze, rajtam csak egy bugyi volt, rajta még az se.
– Jaj, te vagy az? – kérdezte meglepődve. Nem tudom mit gondolt, ki lehet még a lakásban.
– Aha, én.
szemmel végigmért, furcsa fény volt a szemében.
– Nem is gondoltam hogy ilyen jó alakú nagylány lettél!
Megsimogatta az arcom, a vállam, keze a dudorodó cicimre tévedt, hozzáért a bimbócskámhoz, és kissé megtapogatta.
– Óh, milyen pompás!
És furcsán csillogott a szeme. Aztán elindult a szobába. Néztem a formás hátát, a kemény fenekét, ahogy hullámzik, a ringó csípejét. Így utólag, rá is játszott egy kicsit.
Megtanultam barátnőimtől hogy hogyan kell maszturbálni, és gyakoroltam is. Pasikkal nem foglalkoztam, 16 évesen még szűz voltam. Azon a nyáron elmentünk üdülni, Mari most nem jött velünk, nem úgy mint korábban, így egy ágyban aludtunk. Szép nagy kényelmes francia ágy volt, de nem akartam masztizni, félve hogy anya felébred. Elég rosszul aludt akkoriban, sokat fenn volt. Persze, tudott róla, mert megbeszéltük, de azért kellemetlen lett volna, meg azért arra koncentrálni, hogy visszafogjam magam elég kiábrándító. Aztán a negyedik nap este már az ágyban feküdtünk, nem tudtam elaludni, feszítő érzésem volt. Hiányzott a kielégülés. Anya se aludt, csak forgolódott.
– Baj van kicsim?
– Nem, nincs semmi, csak nem birok aludni!
– Én sem. Iszol egy kis ?
– Igen, az jó lesz!
Hozott két pohár édes . Kortyolgattuk, ültünk a párnának támaszkodva az ágyon, mindketten egy-egy bugyiban pólóban,
– Ez nagyon finom! Hozzak még!
– Aha!
Kortyolgattuk a második pohárral.
– Anya, odabújhatok hozzád?
– Hát persze!
Átöleltem a hátát, fejem a nyakába hajtottam. Simogattam a hátát, ő is az enyémet. Majd eltávolodtam tőle, és kibújtam a pólómból. Cicijeim hegyesen meredtek előre.
– Melegem van. Te nem veszed le?
– De igen.
Kibujt a pólóból, az ő cicijei is délcegen álltak, nem voltak megereszkedve.