Myrna 3. fejezet

A repülőút első órájában Myrna semmi másra nem tudott gondolni, csak Brianre – és persze mindarra, amit csinálni akar vele, amikor találkoznak. Ez a masina képtelen volt elég gyorsan elszállni Portlandbe. Myrna végül ráunt, hogy félpercenként megnézze a karóráját, és hogy a leveleit szortírozza. A tankönyvhirdetések és a szakmai kiadványok között talált egy borítékot, amit egy ösztöndíjakkal foglalkozó ügynökség címzett meg. Az utolsó lehetőség, hogy talán kap valami pénzt! Majdnem lekéste a határidőt, és tudta, hogy nem ez volt a legjobb munkája, de kutatási támogatás nélkül az egyetemen nem sokáig tarthatja meg az állását. A tanári kinevezése még hátravolt.
Hezitált, félt felnyitni a borítékot. Az egész pályázatot közvetlen azután fogalmazta meg, hogy otthagyta Briant Des Moines-ban. Köszönet a groupie-knak az ihletért. Most, hogy már tudta, hogy a kormány nem hosszabbítja meg az ösztöndíját a következő tanévre, már nem valami vicces nyári mellékprojektként tekintett erre a kutatásra. Szüksége volt erre a munkára, hogy fedél legyen a feje felett. De beválna az ötlete? Érdekelhet bárkit is, hogy a lányok miért válnak könnyelművé a rocksztárok között?
Izgatottan kalapált a szíve, de feltépte a borítékot, és megnézte, mi áll a levélben. Sikerült! Teljes támogatást kapott. Eleget ahhoz, hogy átvészelje a nyarat, és talán bebiztosítsa még egy évre a tantestületi állását.
– Igen! – kiabálta, ráijesztve a mellette ülő utasra. A pasas felhorkant, aztán visszaaludt.
A nyári hónapok jók lesznek terepmunkára. Anélkül tud majd adatokat gyűjteni, hogy a tanítói kötelezettségeivel foglalkoznia kelljen, csak éppen: szüksége volt egy híres rockzenekarra, akiket követhet három hónapig. A Sinners vajon beleegyezik, hogy velük maradjon a turnén? Nem fájna megkérdezni, de az már valószínűleg fájna, ha nemet mondanának a kérésére. Törődött velük – mint barátokkal. Ha a következő három hónap minden pillanatát Briannel tölti, akkor hogyan tudja távol tartani magától? Egyáltalán: távol akarja-e tartani magát tőle? öröm kerítette hatalmába, miután Brian felhívta, és ez egyértelmű jele volt annak, hogy jobban kötődik hozzá, mint azt gondolta volna. Most mégis ott ült egy Oregonba tartó repülőn, hogy meglátogassa.
Vett egy mély lélegzetet. Egyetlen dologért akarta nagyon is látni Briant: mert olyan jó volt az ágyban. Nyitott volt minden javaslatára, nagyon is összepasszoltak. Ő sosem próbálta azt éreztetni vele, hogy egy ribanc, neki önmagát adhatta. Egyértelmű, hogy ezért sem állt vissza normális tempóra a szívverése, mióta telefonon beszéltek. Nem ügy távol tartani Briant. Egyáltalán nem probléma.
De mi van, ha nem akarja, hogy kövesse őket a turnéjukon? Hogy érezné magát, ha Brian azt mondaná, hogy nem?
Talán meg kéne kérnie egy másik zenekart. Nem tudná megint összerakosgatni darabokra tört szívét. Éppen csak túlélte a házasságát és a válását – érzelmileg, mentálisan és fizikailag is. Szó szerint majdnem kinyírta az a frigy. Becsúsztatta az ujjait a hajába, elgondolkodva fogdosott egy vastag tincset. Nem, nem akarta még egyszer kitenni magát egy ilyen jellegű pusztításnak. Még egy ilyen remek fickóval sem, mint Brian. Jeremy is lenyűgöző volt, amikor megismerkedtek, és ezt nem felejthette el. Myrna behajtogatta az ösztöndíjával kapcsolatos levelet a tárcájába. Túl jó volt ez a hír ahhoz, hogy bármi negatív dologgal foglalkozzon. Elhatározta, hogy csak a hét végén kérdezi meg a Sinnerst, hogy részt vesznek-e a tanulmányban, és most csak arra koncentrál, hogy kiélvezzen minden Briannel töltött pillanatot – nem akart a mindennapokkal foglalkozni, sem a volt férjével.
A repülőút vége felé kiment a mosdóba, és levette a bugyiját, majd betette a zakója zsebébe. Egy kis ajándék Briannek, hogy megjöjjön a kedve hozzá, és a randevújuk az első perctől kezdve a helyes vágányon haladjon. Nem mintha Briant nehéz lett volna felizgatni, de Myrna olyan fiatal lányokkal vetekedett, akik könyörögtek Briannek, hogy hetyke mellükre vésse oda az aláírását. Néha meg kellett lepnie őt valamivel, ha azt akarta, hogy lázba hozza a teste. Ijesztően sok, bármikor megkapható punci zsongott körülötte. Myrna biztosra vette, hogy Brian hamar ráun az övére.
Ideges lett, ahogy a repülő megkerülte a Mount Adamst, és leszállt Portlandben. Mi van, ha Brian már másképpen néz rá, amióta utoljára találkoztak? Mi van, ha az a kiéghetetlen szikra elperzselődött? Mi van, ha már nem vonzódik hozzá? Mi van, ha...
– Ideges? – kérdezte a szomszédos ülésből a férfi.
Myrna megrázta a fejét, pedig nagyon is ideges volt. Le kellett nyugodnia.
– Először jár Portlandben?
– Egy találkozó miatt már voltam itt pár éve.
– Gyönyörű város. Remélem, jól fogja magát érezni.
Myrna elpirult. Briannel a lábai között ezt biztosra vette.
– Én is remélem.
Myrna ismerős arcot keresett, amikor a reptéri váró felhajtójára ért. Brian a kijárat végénél állt, tetőtől talpig bőrbe öltözve – beleértve a kalapját is. Azonnal felismerte, dacára annak, hogy sötét napszemüveg mögé rejtőzött. A fejét elhomályosító összes aggály tovaszállt, amikor Brian rámosolygott: utat tört a kifelé jövő utasok között, elkapta Myrnát, és szenvedélyesen megcsókolta. Myrna majdnem összerogyott. Atyaég, ez a férfi aztán tud csókolni. Brian hátrébb hajolt, Myrna szemét fürkészte.
– Eszelősen jól nézel ki – közölte vele, és újra megcsókolta.
– Te pedig... rejtélyesen. – Megtapogatta Brian kalapjának a karimáját.
– Úgy tűnik, hogy Portland dugig van fanatikus rajongókkal – vigyorgott. – Egész nap őket próbálom elkerülni. Szegény Sednek ma reggel hátulról letépték a pólóját.
– Tényleg?
– Ja.
– Akkor részemről nem túl eredeti terv, hogy letépjem a pólódat.
Brian felnevetett, és gyengéden megcsókolta.
– Talán nem kéne ezt mondanom, de az utóbbi egy hónapban folyamatosan te jártál a fejemben. Rémesen hiányoztál.
Myrna szíve nagyot dobbant.
– Nekem is hiányoztál. Nem is voltam tisztában vele, hogy mennyire, amíg meg nem hallottam a hangodat. Brian megfogott egy kósza hajszálat, és Myrna füle mögé simította.
– Most éppen a jövőbeli lehetőségeinkről beszélsz? Myrna elmosolyodott.
– A szexuális lehetőségeinkről.
Brian is elmosolyodott, és újra megcsókolta.
– Amit megkaphatok, arra sosem mondok nemet. Elmenjünk a csomagodért?
– Milyen csomagért?
– Semmit nem hoztál magaddal?
– Nem volt időm pakolni.
Brian önelégülten vigyorgott.
– Értelek.
– De hoztam neked ajándékot. – Myrna kihalászta a zsebéből a szaténbugyit, és odaadta Briannek.
Amikor a gépen ülve rád gondoltam, annyira átnedvesedett, hogy le kellett vennem. Brian az orrához emelte, és mélyen beszívta az illatát.
– Ki akarsz csinálni? – morogta Brian. – Jézusom, Myrna.
Myrna elpirult.
Brian belesuttogott a fülébe.
– Ez azt jelenti, hogy a szoknya alatt nincsen rajtad semmi?
Myrna rámosolygott.
– Ez pontosan azt jelenti.
– Az istenit, Myrna, te tényleg ki akarsz csinálni.
Brian megfogta a kezét, és sietve megindult vele. Tűsarkúban Myrna nehezen tartotta a tempót. Brian talált egy elhagyatott folyosót, ahol belökte a férfivécé ajtaját, és behúzta Myrnát.
– Mit csinálsz, Brian?
– Nem gondolhatod komolyan, hogy képes leszek addig várni, amíg visszaérünk a buszba.
Kinyitott egy fülkét, behúzta Myrnát, nekinyomta a fülkeajtónak, és lehajolt hozzá. A kezei egyre lejjebb csúsztak a csípőjén, fel akarta húzni a szoknyáját, egészen a derekára. Myrna beleborzongott, ahogy Brian ujjai rátaláltak a combja közti nedves forróságra.
– Te tényleg tocsogsz – közölte Brian, mint aki megdöbbent a felfedezéstől.
– Gondolod, hogy kizárólag a te szórakoztatásodra csak úgy kitalálok történeteket? Myrna a bőrnadrág cipzárjához nyúlt, s kiszabadította Brian farkát. Ahogy hozzáért, Brian remegve szisszent fel.
– Az önmegtartóztatás nem az én bulim.
Még be sem fejezte a mondatot, mire felhúzta Myrna combját, és belemerült a testébe. Myrna belekapaszkodott Brian vállába, ahogy az mohón simogatta.
– Harisnyatartó egy hétköznapi szürke kosztüm alatt? Na de professzor? – hebegte Brian. Ujjai a harisnyatartó pántja alá szaladtak. – Tisztában vagy te vele, hogy milyen szinten izgató?
– A perverz énemet óvatosan rejtegetem.
– Engem ugyan nem versz át – suttogta.
– Meg se próbállak. De te vagy az egyetlen, aki ismeri ezt az oldalamat.
– Ez így még izgatóbb.
Brian az ajtónak nyomta őt, és pont olyan mélyre hatolt belé, ahogy Myrna szerette.
– Brian, Brian! Ó, istenem, Brian!
– Pszt. A végén még bejön valaki – súgta. – Az utolsó dolog, amire szükségem van, hogy letartóztassanak közszeméremsértésért.
Myrna megfeszült.
– Sajnálom – suttogta. – De hát nem én vagyok a megtestesült szemérem.
– Semmi szemérmes nincs benned, bébi. – Brian megfogta az arcát, és lágyan megcsókolta.
– Olyan hangosan üvöltöd a nevemet, amilyen hangosan csak akarod.
Myrna kinyitotta a szemét, hogy ránézzen, de Brianen még mindig rajta volt a napszemüveg. Levette róla, és bedugta a kabátzsebébe. Akarta látni a szemeit. Barna, igéző szempárját, ami csak úgy tüzelt a vágytól. Rá tüzelt.
Brian elmosolyodott.
– Válthatunk pózt? Ez elég nehéz a hátamnak.
– Öregszel?
– Ja, nyilván.
Brian kihúzta a farkát, Myrna kezeit pedig a fülke hátsó falához tette. Ugyan nem a legromantikusabb póz, de odairányította Myrnát a vécére, és felhúzta a szoknyáját. Beletemette az arcát a fenekébe, szürcsölte a nedves melegséget a combjai közül.
– Mm – morogta, ahogy széthúzta a szeméremajkakat, hogy jobban hozzáférjen. – Ez is annyira hiányzott – Brian kezei fel-alá jártak Myrna combján, ahogy nyalta, szívta a húsát. A harisnyája feletti sima bőre elbűvölte. Myrna csak kapkodta a levegőt, ahogy közeledett az orgazmushoz.
Brian felállt, és vastag farkával újra birtokba vette Myrna testét, ő pedig felkiáltott. Bár úgy hallotta, mintha kinyílna egy ajtó, mégsem érdekelte különösebben – élvezte a férfi minden egyes lökését.
– Úristen, bébi. Hiányoztál. Megint hallom.
– A zenét?
– Ja, a zenét.
Egy cipzár hangja hallatszott a szomszédos fülkéből. Myrnát meglepte, hogy Brian mennyire felpörgött, mintha gyorsan el akarna érni a csúcsra.
– Le kell lépnünk innen – suttogta a fülébe. – Lassan szeretnék szeretkezni veled, egy halom üres papír és toll környezetében.
Myrna megtekerte a csípőjét, s Brian felnyögött.
– Még egyszer csináld ezt.
Teljesítette a kívánságát. Brian folyamatosan nyöszörgött.
A szomszédos fülkében lévő férfi először utánozta Brian nyögését, majd egy hangos fingot repesztett a klozetbe.
Myrna a szája elé tette a kezét, próbált nem röhögni. Újabb nyögés jött, amit loccsanás követett, majd... iszonyatos bűz lett.
Myrna öklendezett.
– Ilyen körülmények között én képtelen vagyok elmenni. – Brian kihúzta merev farkát, és begyömöszölte a nadrágjába, Myrna pedig felállt, és megigazította a szoknyáját.
– Menjünk, szivi – mondta Brian.
Myrna mosolyogva bólogatott, és csak abban reménykedett, hogy azért Briannek is jó volt. Szegény fickó.
Kimentek a fülkéből, Brian pedig bekopogott a szomszédosba.
– Foglalt – szólt ki egy ijedt férfihang.
– Ja, haver, hallottam. Iszonyat rosszul időzítetted ezt a szarást. Szép napot!
Myrnából kitört a nevetés, a kijárathoz rohant, és kirántotta az ajtót. Egy férfi állt vele szemben, aki be akart jönni.
– Elnézést – mondta meglepetten Myrna.
A fazon ránézett a férfi jelre az ajtón, aztán zavarodott ábrázattal vissza Myrnára. Brian addigra ott állt Myrna mögött, amitől a fazon még jobban összezavarodott. Megismerte Briant, s teljesen ledöbbent.
– Nem, inkább én kérek elnézést – mondta, és odébbállt. Myrna így végre ki tudott jönni a férfivécéből. A fazon pacsira emelte a kezét, amikor Briannel elment mellette az ajtóban.
– Nem tudom, mire föl akart ez pacsizni velem. Nem úgy ment, ahogy vártam.
– Hé, én elég keményen elélveztem, szóval inkább nem panaszkodom.
Brian szorosan átkarolta Myrnát, ahogy a parkoló felé mentek.
– Ha te nem panaszkodsz, én sem fogok. De jössz nekem eggyel.
– Kárpótollak.
Brian halántékon csókolta Myrnát, és magára kapta a napszemüvegét.
– Ebben egy percig sem kételkedem.
Felmentek a parkoló első emeletére. A lépcsőház mellett egy nagy, piros HarleyDavidson állt letámasztva. Bedugta a kulcsot a motor indítójába, és adott Myrnának egy tartalék bukót.
– Egy Böhöm Nagy Harley! Aranyos. Nem is tudtam, hogy van motorod – közölte Myrna. Vadiújnak néz ki.
– Feltette a bukót, és bekapcsolta a pántját.
– Nem az enyém. Jace-től kértem kölcsön. Pár hete vette.
– Meg kell valahogy hálálnom neki. A motoroktól beindulok.
– Létezik bármi, amitől te nem indulsz be? – Brian felhajtotta a bukó szemellenzőjét, és megcsókolta Myrnát. Myrna gondolkodott egy pillanatig, mielőtt válaszolt.
– Amitől nem indulok be? Például az adó és a politika. Brian felröhögött.
– Csak mondd meg Jace-nek, hogy bugyi nélkül ültél rajta. Ennél több hálálkodásra nem lesz szüksége. Myrna lenézett a szürke, csíkos kosztümszoknyájára és tízcentis sarkú cipőjére.
– Mintha nem pont ehhez öltöztem volna, ugye? Brian levette a bőrkabátját, és odaadta neki.
– Ezt vedd fel.
Myrna belecsúszott a dzsekibe, és mélyen beszívta az illatát. A világ két legizgatóbb dolga keveredett benne: Brian és a bőr illata. Bízott benne, hogy az a turnébusz nem áll túl messze.
Brian kabátja pár számmal nagyobb volt az ő méreténél, lelógott a karján. Akár miniruhának is hordhatta volna. Állig felhúzta a cipzárját.
Brian rámosolygott.
– Imádni valóan nézel ki – közölte, és megérintette Myrna orrát.
Brian betömte Myrna táskáját az ülés alatti csomagtartóba, aztán levette szakadt kalapját, és azt is be akarta gyűrni. Nem fért be.
– Megfogod a kalapom, amíg vezetek? – kérdezte.
– Nyilván.
Odaadta neki.
– Még jó, hogy nem pakoltam tele egy bőröndöt – közölte Myrna.
Brian felnevetett, és a fejét vakarva bámulta a motor szűkös csomagtartóját.
– Igaz. Annyira siettem ide, hogy nem is gondoltam végig mindent. Jace motorja persze így is könnyebben vezethető, mint a turnébusz.
– Vicces lesz ez így is – Myrna rámosolygott, és lehúzta a bukó ellenzőjét.
Brian felvette a sisakot, és felmászott a motorra. Te jó ég, mennyire dögös volt, ahogy szétvetett lábakkal felült a hatalmas gépre. A Harley dörögve kelt életre, Myrna egész testét pedig átjárta a morgás, ahogy Brian felpörgette a fordulatszámot. A férfi megfogta Myrna kezét, és felsegítette maga mögé. A szoknyáját egészen a combja tetejéig fel kellett húznia, hogy le tudjon ülni – a harisnyatartó mindkét oldalon kilátszott. Brian megmarkolta a csipkedísz feletti sima bőrfelületet.
– Kellett volna hívnom egy taxit. – Brian túl akarta üvölteni a dübörgő motort.
– Dehogy kellett volna, minden jó így. Gyerünk.
– Ha te mondod.
Kiállt a parkolóhelyről, és a kijárat felé tartó sávban kilőtt. Myrna szorosan fogódzkodott, teljes felsőtestével rásimult Brian hátára. Kéjesen felsóhajtott. Szabad keze ráhajlott a férfi pólójára, s kitapintotta izmos mellkasát. Egy hely sem jutott volna eszébe, ahol ebben a pillanatban szívesebben lett volna.
Kihajtottak a parkolóházból, és egy feljárón elértek az utcára. Myrna örült neki, hogy Brian miatta kerüli ki az autópályát. A nap már lefelé ment a nyugati horizont narancssárga ködében úszva, s az utcalámpák sorra gyúltak ki, ahogy a város egyik főutcáján végigrobogtak.
A süvítő, hideg levegő szúrta Myrna combját; csak a belsejét melegítette Brian csípője. A mellettük haladó autók lelassítottak, a benne ülők rájuk bámultak. Egy kocsiból kilógva néhány férfi füttyentett, és Myrna kilátszó harisnyakötőjére mutogattak. Dudáltak, integettek, ő pedig visszaintegetett nekik.
A nők inkább ellenségesen méregették, de ez alig érdekelte.
Brian megállt egy piros lámpánál.
– Még legalább huszonhárom kilométer – közölte. – Rendben leszel addig ott hátul? Megállhatunk venni neked pár melegebb ruhát.
– Jól vagyok – válaszolta. – Te hogy vagy?
– Szenvedek, bébi. A golyóim már olyan szinten sajognak, hogy azt el sem hinnéd.
Myrna az egyik kezével a sapkát fogta, a másikkal benyúlt Brian lába közé, akinek a farka azonnal megkeményedett, akárcsak a teste. A lámpa zöld lett. Brian kilőtt, a motor durrogott alattuk.
– Ne hajts túl gyorsan, a végén még félreállítanak a rendőrök – kiabálta Myrna. – Akkor meg még hosszabb idő lesz odaérni.
Brian visszalassított a sebességhatárra, Myrna pedig tovább simogatta bőrnadrágja alatt dudorodó farkát. Brian az egyik kezével elengedte a kormányt, lehúzta a sliccét, és kiszabadította a farkát. A kalappal betakarva, Myrna körbefogta a forró, vérbő húst, és hosszában végigsimította rajta a kezét – mintha selyemhez ért volna, olyan lágy volt. Myrna elképzelni sem tudta, hogy tud így vezetni.
Még egy piros lámpa jött.
Brian megállt, a lábát az aszfalton pihentette. A motor zajosan dübörgött, Myrna épp csak hallotta a férfi kéjes nyögéseit, miközben egyre gyorsabban és gyorsabban simogatta a makkját. Brian hátradobta a fejét, a teste megfeszült. Forró ondó spriccelt Myrna ujjaira és bele a sapkába. Brian felpörgette a motort, és rekedten felkiáltott.
A lámpa zöldre váltott, de Brian nem mozdult, csak remegett. Valaki dudált mögöttük. Vett néhány mély lélegzetet.
– Vissza tudnád ezt rakni a gatyámba, Myr?
– Aha. Pedig nagyon vicces játszadozni vele mosolyodott el, s Brian ernyedő farkát visszagyömöszölte a nadrágjába.
– Kösz, bébi. Most már sokkal jobban érzem magam.
– Én viszont nem, én iszonyatosan bepörögtem. Egész nap itt fogunk ülni?
Brian felnézett a zöldre. Az sárgára váltott, ő pedig röhögve gyorsított fel.
– Ebből majd megtanulják, hogyan dudáljanak rám, amikor éppen elélvezek a pirosnál.
– Azt hiszem, búcsút kell intened ennek a sapkának – közölte Myrna, miközben az ujját törölgette a bélésében.
– Lófaszt! Bekereteztetem, és kilógatom a falra. Pont az aranylemezek mellé.
Mire a stadionhoz értek, Myrna átfázott. Didergett. Hálás volt Briannek, amiért kölcsönadta a bőrkabátját, anélkül biztosan halálra fagyott volna. Brian hátrakanyarodott a stadion mögé, ahol néhány ezüst – és fekete színű turnébusz parkolt. Megállt az egyik busz mellett, leállította a motort, és felhúzta a sliccét.
– Fázol, ugye?
Képtelen lett volna hazudni, vacogott. Forró kezeivel Brian megdörzsölte Myrna combját, legalább ez némileg felmelegítette. Myrna levette a bukóját, és odaadta neki, mire ő kivette a táskát az ülés alól, és betette a bukót, majd ő is levette a sisakot, és bűnbánóan Myrnára nézett.
– Sajnálom, egy barom vagyok. Tényleg kellett volna hívnom egy taxit.
Myrna mosolyogva rázta meg a fejét.
– De nekem ez így tényleg nagyon jó volt.
– Feleannyira sem, mint nekem. – Kicserélte Myrnával a táskát a kalapjára, és úgy csinált, mintha feltenné a fejére.
– Várj!
Brian rávigyorgott.
– Csak viccelek.
Myrna felnevetett, s rácsapott Brianre.
– Majd felvetetem Erickel. Pszt... – ujjával megérintette az ajkát, és úgy nézett, mint aki tervez valamit. Frenetikusan nézett ki. Myrna mosolygott, ahogy Brian magához szorította. Nagyon vicces vagy, Myrna. Tudod te ezt?
Megrázta a fejét.
– Végtére is, tapasztalt lány vagyok.
– Az én tapasztalt csajom.
Brian megcsókolta, Myrna pedig el is felejtette, hogy tiltakozzon Brian határozott kijelentése ellen.
Kinyílt a turnébusz ajtaja.
– Meglett? – kérdezte Jace az ajtóból.
– Nem – közölte Brian. – Be kellett érnem ezzel a tapasztalt, koros spinével, akit a reptéren találtam. Myrna gyomorba vágta Briant.
– Helló, Jace, csípem a motorodat.
– Ebben a göncben ültél rajta? – kérdezte az. Kikerekedett a szeme, ahogy végigstírölte Myrna ruháját.
– Dögösen nézett ki. – Brian átkarolta Myrna vállát, és odamentek a buszhoz.
– De fázik.
– Erről is mindjárt gondoskodunk – duruzsolta Brian Myrna fülébe, és ahogy odaértek Jace-hez, a kezébe nyomta a sapkáját. – Add ezt oda Ericnek.
– A szerencsesapkádat?
– Most végképp dugig van szerencsével.
– Megtartom. – Fel akarta biggyeszteni a fejére, de Myrna megragadta.
– Ne akard ezt most felvenni!
– Miért ne?
Brian elegánsan megpaskolta Jace arcát.
– Hallgass Myrnára, Jace. Te egy kedves gyerek vagy. Tisztában vagy vele, hogy milyen nehéz kiszedni a gecit egy szerencsesapkából?
Eric fintorgott.
– Miért van benne... Mindegy, nem is akarom tudni.
– Brian azt mondta, elég hála lesz neked, hogy bugyi nélkül ültem a motorodra – közölte Myrna. Jace szemei természetellenesen tágra nyíltak.
– De azt hiszem, ennél jobban is meg tudom köszönni. – Myrna arcon puszilta Jace-t. Jace legalább öt évvel fiatalabb volt Briannél, és a zenekar többi tagjánál is. Myrna már akkor sem szaladt óvodások után, amikor leérettségizett, és remélte, hogy az ártatlan puszi nem ijesztette meg annyira, hogy rémálmai legyenek. Jace nehézkesen nyelt egyet.
– Bármikor kölcsönkérheted, Myrna.
– Aranyos vagy.
Jace elvigyorodott.
– Minden nő ezt hiszi. Eleinte.
Brian a busz lépcsőjéhez húzta Myrnát.
– Ne ess bele a csapdájába. Sosem élnéd túl.
Myrna felmászott a meredek lépcsőn, és belépett a buszba. A közös helyiség tág volt, és persze mocskos, mint egy négy keréken guruló legénylakás.
– Eric – üvöltötte Brian. – Ki kellett volna takarítanod ezt a placcot, barom.
Eric kidugta a fejét egy ajtó mögül, a folyosó mellől.
– Épp a klozetet súrolom. Már itt van?
Myrna rátette a táskáját egy asztalra, ránézett Brian kabátjára, és a szükségesnél sokkal jobban odafigyelve lehúzta a cipzárját. Meleg pír ömlött szét az arcán. Nem tudta rávenni magát, hogy ránézzen Ericre. Képes lesz egyáltalán bármikor is ránézni anélkül, hogy zavarba jöjjön? Sosem hozta szóba, hogy végignézte, ahogy Briannel szeretkezett. Neki valószínűleg ez nem volt nagy ügy, de Myrnának annál inkább. Levette Brian kabátját, és odaadta neki. Brian levágta a kanapéra.
– Itt van! – Eric hatalmas léptekkel rohant oda Myrnához, megölelte és megpörgette. Frenetikusan néz ki, Szexprofesszor! – hatalmas, cuppanós puszit adott neki, majd odahajolt a füléhez, és belesuttogott: – Mind örülünk neked. Brian talán abbahagyja a nyafogást, ha végre itt vagy. Egy pöcs lett, mióta leléptél.
– Hallottam mindent, Sticks – közölte Brian. Jace bezárta az ajtót, és besétált a szobába.
– Hé, Eric. Brian azt mondta, hogy megkaphatod a szerencsesapkáját, amiért kinyaltad a buszt.
– Fasza!
Eric Myrna és Brian mellett, kirántotta a sapkát Jace kezéből, és belenyomta a fejébe. A többiekből kitört a röhögés.
Eric egyenként végigmérte őket.
– Mi a franc van?
– Semmi. Csak úgy nézel ki benne, mint egy seggfej. Ennyi – közölte Brian.
– Szóval: amikor rajtad van, akkor te menő vagy benne, de ha rajtam, akkor úgy festek, mint egy seggfej? Brian lebiggyesztett szájjal bólogatott.
– Ja. Pontosan.
Jace ráesett a kanapéra, s a szélét markolta röhögés közben.
Eric ráugrott, és leszorította a fejét.
– Mi olyan vicces?
Jace fulladozott. Erőlködve próbált kiszabadulni Eric fogásából.
– Meg akarsz dögleni, Kisember? – kérdezte Eric. – Min röhögsz?
– Én... nem röhögök – zihálta Jace. – Nem rajtad röhögök.
– Jobban is teszed.
Eric elengedte Jace-t, aki felült a kanapén, és kivörösödött nyakát dörzsölgette. Szívás lehet a legfiatalabb és legkisebb fazonnak lenni egy ilyen tesztoszteronnal túlterhelt brigádban. Myrna rákacsintott a mosolygó Jace-re, aki Eric háta mögött, szélesen vigyorogva a nyelvét öltögette rá.
– Hol van Sed? – kérdezte Brian.
– Felvitt néhány tyúkot a másik buszba – közölte Eric.
– Semmi kamerázás?
– A klozetot súroltam.
– Ja, tényleg. Hol van Trey?
– Gondolom, elvitte a játszópajtását egy tetkószalonba.
– Azaz a háló szabad. – Brian megfogta Myrna kezét, és elvontatta a busz hátuljába. – Később találkozunk, haverok. Ne zavarjatok.
– Ne hagyj egyedül Sticksszel! – reklamált Jace. Eric megint leszorította.
– Érezzétek jól magatokat, gyerekek, most szét fogom rúgni a Kisember seggét.
– Eric – szólt oda Myrna, ahogy Brian kinyitotta az ajtót a folyosó végén. – Szerintem az a kalap nagyon jól áll neked. És tudod... a bosszú mindig iszonyat édes. – Valószínűleg sosem jön rá, hogy ezt azért mondta, mert egyszer beleverte a farkát a hajába, és most éppen az övé van tele ondóval.
– Mi van? – Eric értetlenül nézett rá, de Brian behúzta Myrnát a szűk szobába, és becsukta az ajtót, mielőtt válaszolhatott volna.
– Jace rendben lesz? – kérdezte.
– Hozzászokott, hogy néha elpicsázzuk. Myrna dühös lett.
– Ez nem szép dolog.
– Sed általában kordában tartja Ericet, de Jace annyira hálás ezért az egész zenekaros buliért, hogy elviseli Eric szarakodását. Szerintem ez azért van, mert ő nincs velünk a kezdetektől.
– És? Ennek nem kéne számítania. Remek basszusgitáros. – Myrna ingatta a fejét. – Nem fogom fel a férfiak gondolkodását.
– Senki sem tagadja, hogy tökéletes zenész, de férfiként is ki kell érdemelje a tiszteletet. Senki se fogja azt a kezébe adni. Amíg Jace ki nem rúgja a szart Ericből, addig Eric gyötörni fogja. Ő már csak ilyen. – Brian kivette a csatot Myrna hajából, hagyta rázuhanni hosszú tincseit a vállára. – Miért is beszélünk mi erről?
A francba, hát ő sem tudta. Valami furcsa okból kifolyólag úgy érezte, hogy Jace-t meg kell óvnia.
– Arról is beszélgethetnénk, hogy milyen hidegek a lábaim.
Myrna felnézett Brianre, aki eközben éppen az ő kosztümjét gombolta kifelé. Brian halántékon csókolta, aztán arcon, nyakon, és lesöpörte a zakót a válláról. Myrna becsukta a szemeit. Máris átmelegedett egy kicsit.
Brian csuklója végigsimította Myrna csupasz karját, ajkai a füle alatti puha bőrt szívták. Myrna kihúzta a pólót a nadrágjából, Brian segített neki levenni. Csukott szemmel fedezte fel az izmos mellkasát, a karját; kezei körbejárták Brian testét. Magához húzta, enyhén simogatta a hátát. A fülét Brian mellkasán pihentette, hallgatta erős, egyenletes szívdobogását. A férfi magához ölelte, egyik kezével simogatta Myrna fehér topba bújtatott hátát, a másikkal gyengéden masszírozta a fejét.
Myrna meghallotta, ahogy Brian szíve egyre ütemesebben ver. Elmosolyodott.
– Mire gondolsz?
Brian közelebb húzta magához.
– Túl érzelmes. Nem tetszene.
– Ne legyél már ilyen. Tudni akarom.
– Elmondom később. – Brian Myrna szoknyájának a cipzárjához ért, a ruha a földön landolt. Félrerúgta. Brian levette Myrna topját, de a melltartót rajtahagyta, ahogy a harisnyát, a harisnyakötőt és a tűsarkút is. A bugyija még mindig a zsebében volt. Megfogta a kezeit, felemelte Myrna karját. Hátrébb lépett, végigpásztázta őt.
Félrehúzott szájjal mosolygott.
– Professzor, maga nagyon is jól tudja, hogyan tegyen egy férfi kedvére. Azon gondolkoztam, hogy mi lehet a sablonos kosztüm alatt. Be kell valljam: sokkal jobb, mint amit elképzeltem.
Myrna arcára kéjes vigyor ült.
– Mindig azon gondolkozom, hogy minek veszek szexi fehérneműt, amikor senki nem jut el odáig, hogy láthassa, csak én.
– Én látom.
Brian felkapta Myrnát, letérdelt vele az ágyra – egy pillanatra sem engedte el. Myrnáról leestek a cipői; az ágy végénél, koppanva értek földet. Brian gyengéden ráfektette a paplanra, elnyúlt mellette, és az alhasát simogatta. Myrna beleborzongott.
Brian végighúzta a kezét csipkés melltartójának a vonalán.
– Szóval senki nem jut odáig, hogy lássa a fehérneműdet? – mosolygott önelégülten.
– Mostanában nem – válaszolta Myrna. – Csak a jelenlegi társaság a kivétel.
Brian szenvedélyesen megcsókolta őt, a melltartón keresztül fogta a mellét, majd elhajolt.
– Ez maradjon is így – suttogta.
Myrna nem ellenezte a tervet. Brian elmosolyodott.
– Oké. De a zenekarod többi tagja látott meztelenül – emlékeztette ő Briant.
– Az nem jelent semmit.
Myrna lábai bizseregni kezdtek, érezte, hogy valami meleg süppedt a húsába. A paplanért nyúlt, és magára húzta.
– Még mindig fázol, ugye?
Bólogatott. Még didergett egy kicsit. Brian kimászott az ágyból, levette a csizmáját és a nadrágját, majd bokszerben és zokniban visszamászott a takarók közé. Felemelte a paplant, és becsúszott alá. Szerelmesen átkarolta őt, az egyik lábát áttette rajta, s melegen hozzásimult. A nehéz takarót feltűrte Myrna álláig.
– Te megfagysz – suttogta, orrát Myrna füle alá nyomva.
– Feltűnt. Te viszont olyan meleg vagy. – Odasimult hozzá.
Brian erősen szorította magához.
– Ugye szeretsz?
– Mi mondatja ezt veled?
– Amikor ma délután felhívtalak, azt hittem, rám csapod a telefont. Azok a hülye spinék pont akkor visítoztak, hogy írjam alá a csöcsüket, amikor elértelek.
Remek időzítés, gondoltam magamban. Egyébként is két hétbe telt, mire lett elég tököm ahhoz, hogy felhívjalak.
– Ha egy pillanatig is úgy éreztem volna, akkor rád tettem volna a kagylót.
– Most viszont itt vagy. Hajlandó voltál mindent félretenni, és felpattanni egy gépre, hogy találkozzunk.
– Hidd el, hogy egészen önző okok vezéreltek.
– Hajlandó voltál egy szoknyában félholtra fagyni egy motoron, hogy itt legyél.
– Hé, az egy nagyon szép motor.
– Szeretsz. Valld be.
– Egy kicsit – mosolygott magában Myrna. Brian közelebb húzta őt magához.
– El akarsz jönni Vegasba, hogy összeházasodjunk? Myrna összeráncolta a szemöldökét.
– Nem. Miért kérdezed ezt állandóan?
– Mert azt akarom, hogy hozzám gyere. Mi másért?
– A házasságról nekem nem az jut eszembe, hogy kellemes időtöltés.
– Honnan tudhatnád?
– Próbáltam. Nem szerettem.
– Te férjnél voltál? – Brian elhúzódott tőle, ő pedig hátranézett rá.
– Aha, és majdnem öt éve elváltam. Szeretnék is így maradni.
– Nos, ez megmagyaráz néhány dolgot. Csúnyán megbántott, ugye?
Brian kisimította Myrna haját az arcából, és halántékon csókolta.
– Ja, valójában igen.
– Sosem bántanálak, Myrna. Ő erre gúnyosan felhorkant.
– Hányszor hallottam én már ezt a régi slágert! Brian gyengéden megcsókolta az arcát és az állát.
– Soha. Senki nem hallotta azokat a slágereket, amiket együtt írunk. Csak úgy jönnek, miközben megyünk előre. Három hangnál többet biztosan nem jegyeztem le, mióta utoljára szeretkeztünk.
– Akkor talán eljött az ideje, hogy írjunk egy újabb dalt.
– Egyetértek. De van néhány kérdésem előtte. Myrna megfordult, szembe akart nézni vele.
– Ez elég komolyan hangzik.
– Most, hogy tudom, hogy nem bújsz ágyba másik férfival...
– Nos, ott van BOB. Brian megdöbbent.
– De vele nem fekszem le. Visszateszem a fiókba, miután elélveztem. Néha-néha ki kell cserélnem az elemeit, de így is elég olcsón fenntartható.
Brian összeráncolta a homlokát.
– Egy vibrátor?
Myrna mosolygott.
– Multifunkcionális, extrákkal. BOB. Az én elemes fiúcskám.
– Jézus atya, ne szórakozzál már velem. Egy percre konkrétan kitépted a szívem a mellkasomból.
– Sajnálom. – Myrna elsimította Brian hosszú, fekete haját az arcából. – Tényleg nem fekszem le senkivel.
– Akkor fogamzásgátlót sem szedsz?
– Van egy spirálom. Várjunk csak egy pillanatot! Ez a beszélgetés most arról szól, hogy „ideje lenne leszokni az óvszerről”?
– Arról álmodozom, hogy benned mehetek el.
– Erről álmodozol?
– Folyamatosan. Általában ébren vagyok, de...
Myrna felnevetett, és megcsókolta Briant. Látszott rajta, hogy nagyon reménykedik.
– Nem a terhesség az egyetlen dolog, amiért aggódhatunk. Ott vannak a nemi betegségek is...
Brian áthajolt rajta, kinyitott egy fiókot az éjjeliszekrényen, és elővett egy darab papírt.
– Engem már megnéztek. Láthatod: minden negatív. – Meglobogtatta a laboreredményeit.
– De mi van, ha én nem vagyok az? Briannek leesett az álla.
– Elképzelhető? Egynél többször voltam benned mindenféle védekezés nélkül.
– Semmi bajom nem volt, amikor utoljára voltam orvosnál.
– És?
– És azóta csakis veled feküdtem le.
– Fasza. – Brian félredobta a laboreredményeket, és Myrna fölé mászott. Lejjebb tolta a bokszerét, és lehajolt, hogy megcsókolja Myrna nyakát.
– Brian?
– Hm?
– Ezt te mind előre eltervezted? Miért vannak az eredményeid közvetlenül az ágy melletti fiókban? Brian felemelte a fejét, és ránézett.
– Myrna, az idegeimre mész. Attól a pillanattól kezdve reméltem a visszatérésed, hogy Des Moines-ban faképnél hagytál. Egyébként van néhány meglepetésem is.
Myrna kíváncsian felhúzta a szemöldökét.
– Miféle meglepetések?
– Ha elmondanám, nem lenne meglepetés.
– Ez igaz.
– Szóval: elmehetek benned?
– Nincs indok rá, hogy miért ne tehetnéd.
– Aha. – Brian győztesen összeszorította az öklét, és megint a fiókhoz hajolt. Elővett valamit.
Íme, itt az egyik meglepetés.
A fogával kinyitott egy apró, négyzet alakú pakkot, és kivett belőle valamit, ami gyanúsan emlékeztetett egy óvszerre. Brian beleejtette ezt a valamit a tenyerébe, Myrna pedig meghökkenten bámulta. Nem óvszer volt az, hanem egy rózsaszín gumigyűrű, de a mérete kábé olyan volt, mint egy gumié. Az egyik felén volt egy golyó formájú csatolmány.
– Ez egy...
– Farokgyűrű. Méghozzá egy speckó résszel, hogy neked is jó legyen.
Myrna megrázta a fejét.
– Nem kell ez neked.
Brian vigyorogva összeroppantotta a gyűrűt a kezében. Elkezdett vibrálni.
– Szerintem szeretni fogod.
Eldobta a tasakot, felcsúsztatta a gyűrűt a farkára, egészen a tövéig. Megborzongott.
– Én is szeretem.
– Rendben, próbáljuk ki. De szerintem eleve is túlzottan izgatjuk egymást, felesleges mindenféle játékot kipróbálni.
– Reklamálsz? – Brian ráfordult Myrnára, zúgás hangja jött a lába közül.
– Nem, csak gondoltam...
Brian belécsúszott, és néhányszor kihúzta, hogy átnedvesedjen tőle. Myrna mindenről megfeledkezett, ahogy magában érezte őt. Amikor teljesen behatolt, a farokgyűrű vibráló nyúlványa pont a csiklóját dörzsölte. Myrna megrándult.
– Váóóó. – Minden egyes idegvégződésével érezte Brian figyelmességét.
– Ja, pont ezt mondtam – duruzsolta az.
Hamar megtalálta azt a tempót, ami mindkettőjüknek jó volt.
Myrna biztos volt benne, hogy a férfi farka vérbőbb, mint valaha. A Szörnyeteg a végső határáig feszítette, és az a frenetikus kis szerkentyű minden egyes behatolásnál nekidörzsölődött a csiklójának.
– Ó, édes... – Myrna lihegve feszült neki Briannek.
Brian mélyen maradt, míg Myrna el nem ment. Addig dörgölte a csiklóját, míg fel nem kiáltott.
– Szereted? – Brian arcon csókolta.
Myrna teste remegve feszült meg, Brian pedig még mélyebbre nyomult benne. Kihúzta, és megint betette. Myrna képtelen volt abbahagyni a remegést, de valahogy le akarta állítani a combjai közt vándorló kéjt. Kikapcsolta a melltartója első kapcsát, s türelmetlenül dobta oldalra a ruhadarabot. A kezébe vette a melleit, csikorgatta a fogait, és amilyen keményen csak tudta, megcsípte feszes mellbimbóit. Egyre durvábban remegett. Brian félrelökte az egyik kezét, és beszívta a mellbimbóját a szájába.
– Ah – kiáltotta Myrna.
A férfi ujjai gyengéden simogatták a haját, szája szinte rángatta Myrna melleit. A kemény szívás jobban esett neki, mint a fájdalom, amit okozott. Megesküdött volna rá, hogy Brian farka tovább vastagodott – vagy ő volt duzzadtabb, mint normális esetben. Bármi is történt, a farkának a hegye minden egyes lökéssel elérte a G-pontját. Tisztában volt azzal, hogy létezik a női ejakuláció, de még sosem tapasztalta meg, amikor szeretkezett. A vibrátorával kutakodva néhányszor eljutott már addig a pontig, de férfi még sosem tudta közel vinni őt az élményhez. Mostanáig.
– Brian – suttogta sürgetően.
Brian elhúzta a fejét a melléről, és szájon csókolta. Nyögött, a fogait összeszorította, az ajkait kibiggyesztette.
– Úristen, ez valami frenetikus – morogta. – Mintha meleg, puha selyem venne körül. Örökké benned akarok maradni.
Ennyit tett a különbség, hogy nem volt óvszer.
– Ahaaa – értett egyet Myrna. – Ó – lihegte. – Brian. Brian? Azt hiszem. Azt hiszem, el fogok...
– Élvezz csak, bébi, még egyszer elviszlek. Nem kell visszatartanod.
– Te nem ér... te nem érted ezt. Ez...
Lecsapott a farkára, mintha próbálna, és nem volt csalódott. Kemény, lüktető orgazmus töltötte ki. Myrna felkiáltott. Annyira más volt ez, mint a csiklós orgazmus. Ősi erővel jött. Minden alsó szerve kemény görcsben feszült meg, majd elernyedt, és megint megfeszült. Kibaszottul fantasztikus volt. Myrna körmei belemélyedtek Brian vállába, ahogy a háta lecsúszott az ágyról.
– Mi történt odalent? – suttogta Brian.
Myrna teste abbahagyta a remegést, kinyitotta a szemét. Brian kíváncsian méregette.
– Ez más volt, Myrna. Jól vagy?
– Annál is sokkal jobban – vigyorgott. – Hallottál már a női ejakulációról?
Brian felhúzta a szemöldökét.
– Azt hittem, az csak mese.
Myrna úgy nevetett, mint egy félőrült.
– Ezt mesének érezted?
Brian mosolygott.
– Nem igazán...
– Így óvszer nélkül, ahogy kihúzod és visszateszed belém a farkad, pont megdörzsölöd a Gpontomat. Mintha minket...
– Egymásnak teremtettek volna.
– Ja – nevetett Myrna. – Nem ez a legnevetségesebb dolog, amit valaha hallottál?
Brian dühösen összeráncolta a homlokát.
– Nem hiszem, hogy ez nevetséges.
Myrna megérintette az arcát. Olyan... romantikusan.
– Mi ez a megállás, Brian? Azt hittem, belém akarsz élvezni.
– Már megtettem.
– Megtetted?
Brian felnevetett.
– Nem, szivi. Ez mind te voltál. Akarsz fölül lenni egy ideig? A vér mintha távozott volna a fejemből. Felül? Amikor felül van, általában kétszer élvez el. Myrna nem tudta, hogy tud-e bánni Brian rezgő farkával, ha ráül, de hajlandó volt megtenni a kedvéért.
– Rendben.
Brian lassan kihúzta a farkát, és a hátára fordult. Myrna nem csak képzelődött, amikor azt hitte, hogy Brian farka vastagabb, mint általában. Lüktetett. Feszült a bőr a vastag ereken, a makkja pedig durván lila volt.
– Ez a Szörnyeteg tényleg szét fog szakítani ma. Nem csodálom, hogy kiment az agyadból a vér. Myrna beszippantotta Brian makkját a szájába, golyóit a kezében ringatta, és gyengéden masszírozta. Brian felnyögött, az éjjeliszekrény felé hajolt, és vakon keresgélt a fiókban. Egy pillanattal később valamit belenyomott Myrna kezébe.
– Tedd ezt be nekem.
Myrna megvizsgálta az apró tárgyat. Fekete volt. Nagyjából akkora, mint a hüvelykujja. Kiengedte a farkát a szájából, és addig szorította a golyóit, amíg Brian zihálni nem kezdett a fájdalomtól. Végül elengedte a golyókat. Brian nagyot nyögött.
– Egy análdugó? Kicsit perverz maga, nem gondolja, Sinclair Mester?
Brian hezitált, aztán a fejét megemelve ránézett Myrnára.
– Zavar? Eltehetem. – Myrna felé nyújtotta a kezét, hogy kivegye belőle.
Myrna rászegezte a tekintetét, lehasalt, arccal a lába közé bújt, és betolta a nyelvét a fenekébe. Mohón nyalogatta, benedvesítette, a nyála csak úgy csurgott lefelé a férfi combjai közt.
– Atyaég, Myr – lihegte. – A farkam már kétségbeesetten vágyik rá, hogy foglalkozz vele. Myrna megint megszorította a golyóját, de nem vett tudomást Brian megnőtt farkáról, miközben ki-be járatta a fenekében a nyelvét. Ha hozzáér a dákójához, elrobban, ő pedig megígérte neki, hogy nem a saját hasára, hanem benne mehet el. Brian combjai remegtek, mire Myrna úgy érezte, elég volt neki, amit eddig kapott, és becsúsztatta a dugaszt a fenekébe. Brian megfeszült, hörgött. Meg akarta lovagolni a remegő testét.
Myrna feljebb kúszott, keresztbe ült Brian csípőjén, és magába csúsztatta a kőkemény farkát. A fogát csikorgatva süppedt bele, s elsőre teljesen magába engedte. Brian megemelte a hátát, és eltakarta a szemeit.
– Basszál meg, Myrna, basszál.
Teljesen rácsúszott, Brian háta ívben meghajlott. Az egész teste remegett. Ahogy mélyen megülte, a vibráló farokgyűrű izgatta a csiklóját. Egyre gyorsabban lovagolt, a körmei belevájtak Brian hasába, aki rázkódva kántálta Myrna nevét, és teljes eksztázisban vonaglott. Myrna sosem látott még férfit ilyen durván élvezni. Jobban izgatta, mint bármi, amit eddig megtapasztalt. Megemelte a csípőjét, mintha képtelen lenne kordában tartani azt a testrészét, és mélyen Myrnába hatolt. Mélyre hatolt. Mélyre. Úgy döfte, mint egy állat.
Nyögések és sóhajok szakítottak meg minden lökést, ahogy egymásnak feszültek – mindketten közel voltak a véghez. Myrna teste már felszabadultan remegett, amikor Brian megmarkolta a csípőjét, magára szorította, és belespriccelt Myrnába. Teste megfeszült, arca eltorzult a kéjtől.
Még levegőt venni is elfelejtett.
Myrna nem tudta levenni róla a szemét.
Egy hosszú pillanat után mély lélegzetet vett, és remegve ernyedt el az ágyon. Myrna ráájult Brianre, ő pedig átkarolta.
Myrna elfordította a fejét, hogy nézhesse őt.
Egyenetlenül kapkodta a levegőt; mosoly volt az arcán.
– Ez... – morogta. – Ez...
– Fantasztikus volt.
– Nincsenek szavak.
– Megfelelt az elvárásaidnak? Úgy értem, hogy bennem mentél el.
Brian kinyitotta a szemét.
– Még kérdezed? Azt hiszem, új világot teremtünk ezzel az ősrobbanással.
Myrna rámosolygott.
– De most nem hallottál semmilyen zenét?
– Egy egész szimfonikus zenekar szólt a fülemben röhögött Brian. – Nem hinném, hogy fel tudom használni. Kicsit vissza kell vennünk magunkból, ha zenét is akarok írni. Myrna megemelte a fejét, és fanyalogva nézett rá.
– Ezt nem gondolod komolyan, ugye?
– De, igen. Nem hiszem, hogy napi egy vagy két alkalomnál többször képes lennék egy ilyen menetre. Myrna felsóhajtott.
– Azt hiszem, meg kell tanulnom együtt élni ezzel. – Elrántotta a fejét, hogy elrejtse a mosolyát, és megcsókolta gyengéden Brian vállát.
Brian a hátára fordította Myrnát, megszabadult a kütyüjeitől, és bevágta őket a fiókba. Letelepedett a párnák közé, és széttárta a karját.
– Gyere ide, bébi – suttogta, de már félig aludt. – Meg akarlak ölelni.
Ha Myrna kizárólag a szexért akarta fenntartani ezt a viszonyt, akkor tudta, hogy nem szabad elkényeztetnie – de engedett neki, és bebújt a karjai közé. Brian magukra igazgatta a takarót. Myrna lábai mostanra határozottan átmelegedtek, de ahogy odasimult a férfihoz, még jobban átjárta a forróság. Felsóhajtott, oldalra fordult, a fejét Brian vállán pihentette.
Brian megcsókolta a fejbúbját, és elzümmögött egy gitárriffet, ahogy álomba zuhant. Myrna úgy gondolta: el tudja viselni három hónapig maga körül ezt a férfit, és persze a zenekarát is.
Feltéve, hogy tovább akarják őt vinni magukkal.