A beavatás 1. rész - A kezdet

Délután 5 óra felé járt az idő. A kocsi leparkolt a kollégium előtt. A sofőrülésről egy nő szállt ki. Kinyitotta a hátsó ajtót és beszólt a lányának:
– Kriszti, kicsim, szállj ki! Nem lesz itt olyan rossz, hidd el!
A hátsó ülésről kelletlenül kiszállt egy 15 éves lány. Magas volt, barna haja a derekáig ért, fekete pólót és mini farmernadrágot viselt.
– Szerintem pedig igenis rossz lesz! Fogd már fel, hogy nem akarok kollégiumba menni!
– Ugyan, kicsim, hagyd már ezt! – Gyere, menjünk be!
Kriszti dühösen bevágta a kocsi ajtaját, és anyja mögött belépett az épületbe. Az előtérben egy fiatal férfi fogadta őket, papírokkal a kezében:
– Jó napot kívánok, Fekete Zoltán vagyok.
– Jó napot! Kovács Istvánné vagyok, ő Krisztina, a lányom.
– Jó napot! – morogta Kriszti
– Lássuk csak..., igen, megvan, Kovács Krisztina, második emelet, 205-ös szoba, 25-ös szekrény. Négy felsőbb éves lánnyal leszel egy szobában. Itt a szekrénykulcs. Tessék csak nyugodtan felvinni a csomagokat.
Krisztiék kimentek az autóhoz, magukhoz vették a csomagokat, visszamentek az épületbe és felmentek a lépcsőn a másodikra. A folyosó közepén megtalálták a 205-ös szobát. Az ajtó félig nyitva volt. Beléptek. Az ajtótól balra három, attól jobbra két ágy volt. Továbbá a jobb oldali falnál két összefordított íróasztal volt, az ajtóval szemközti falon pedig teljes szélességében ablak. Négy ágyon egy-egy lány ült, a ruháikat rendezgetve, már csak a balra az ajtó mögötti ágy volt szabad.
– Sziasztok – köszönt halkan Kriszti
– Szervusztok! – mondta hangosan az anyukája
– Jó napot! Szia! – köszöntek a lányok
A jobb oldali első ágyról felpattant egy magas, rövid szőke hajú lány, Krisztihez lépett, és átölelte.
– Szia! Kitti vagyok! – mondta
– Szia. Én meg Kriszti. – mondta Kriszti megilletődötten
– Bemutatom a többieket! Ő Zita (egy szemüveges, barna hajú lányra mutatott, az ablak melletti jobb oldali ágyon), mi végzősök vagyunk; ő Ildi (szőke lány az ablak mellet a baloldalon), ő 11. – es; ő pedig Zsófi (magas, barna lány a baloldali középső ágyon), ő 10. – es.
– Sziasztok, Kriszti vagyok
– Szia
– Lányok, tudjátok, Kriszti nem igazán akart eljönni ide. Szeretnélek megkérni titeket, hogy figyeljetek rá és segítsetek neki beilleszkedni! – mondta Kriszti anyukája
– Jaj, anyu, hagyd már ezt...!
– Természetesen! – mondta Kitti – Ne tessék aggódni, jól megleszünk.