Boldog Békeidők

1908 márciusának idusa. Öreg voltam már akkor is, túl az ötvenen, de minden reggel frissen ébredtem, és karjaim még mindig ugyanolyan biztosan fogták az eke szarvát, mint azelőtt harminc évvel. Nyújtóztam egyet, majd kimentem könnyiteni magamon. Amint visszatértem, lányom várt a reggelivel, a konyhában. Senkim sem volt Erzsin kivül. A lány már elmúlt huszonegy éves, és eladósorba lépett. Azonban senki sem akarta hozomomány nélkül elvenni, mivel szegények voltunk. És ha jobban belegondolok, talán én magam sem váltam volna meg szivesen a lánytól. Zsóka halála óta minden házimunkát ő végzett, a főztje pedig messze jobb volt mint szegény anyjáé. És volt egy ezeknél is fontosabb szempont: a lány gyönyörü volt. Hosszú szőke haja, aranyos kis orra, szép, nagy kék szemei, és kicsi fülei első ránézésre megbabonáztak. Hosszú, ápolt haja leomlott formás fenekéig, kiemelve annak tökéletességét. Hatalmas telt keblei pedig folyton rá szögezték öreg tekintetemet. És azok a lábak... Megvesztem Erzsiért, nem szégyellem bevallani. Mikor kiment a folyóhoz fürdeni, meglestem, és kivertem a farkam. Aznap is fürdésnap volt.
– Édesapám elmegyek a Beretyóra fürdeni. Nemsoká itthon vagyok.
– Jólvan leányom, de siess haza.
Azzal Erzsi elment. Vártam egy kicsit, majd utána siettem. Végigbaktattam a Berkesi utcán, csizmám hangosan cuppogott a mély sárban. Aztán átsiettem a hidon, majd kiértem a faluból. Itt megálltam, és a távolt kémleltem. Az ég hibátlan kékjébe egyetlen felhő fehér alakzata sem ronditott bele. A távolban, a Fenesi düllőn túl Várad tornyai fénylettek, mintegy az ég felé nyújtózván. A tavaszi munkálatok a felázott föld miatt szüneteltek, igy az emberek otthon henyéltek. Éngem azonban mindezek akkor nem érdekeltek. Lányom sziluettje felkapaszkodott a Mózsi bácsi szántójára, majd eltünt az erdő mellett. Én pedig elindultam utána. Amint felértem a dombra, láttam hogy a lány már elérte a folyó melletti füzest, majd eltünt a szemem elől. Gyorsan leereszkedtem a dombról, és füzes széléhez húzódtam. Egy vastag fára másztam fel. Mindig innen figyeltem Erzsi meztelen pancsolását. A fa ágai elrejtettek, és könnyen kileshettem közüllük.