Nelli szappanoperája
"Csak egy dézsa forró víz, és ugyanolyan leszek mint előtte, csak lesz egy újabb mocskos emlékem ", valahogy így mondta az isteni C. C. (vagy az isteni B. B.? ) a "Volt egyszer egy vadnyugat"-ban. Most rám férne az a dézsa forró víz.
Lassan mozdultam, felvettem a köntösöm. A melltartómat hagytam a padlóra esni. Nem érdekelt. Azóta nem éreztem magam ilyen nirvánásan, hogy rajtakaptam Lórit Ildivel, pont itt, ebben az ágyban. Előkapartam egy cigit a táskámból, de úgy remegett a kezem, hogy csak negyedszerre sikerült rágyújtanom. Máskor Beácska miatt sosem dohányzom a lakásban, de most ez sem érdekelt.
Hogy keveredtem én ebbe a szutyokba? A füst nem válaszolt csak kavargott.
Egyenes, tiszta, banálisan sablonos volt az életem.
Utam ugyan kicsit az egyedüllétet, a szürke hétköznapokat, az üres estéket, de nyugalmasan biztonságos volt.
Mindennap ugyanaz a langyos szar. Reggel hatkor kelni, Slágerrádió, kávé, cigi, zuhany, smink, friss blúz, reggeli a gyereknek, kiállni a kocsival, letenni Beácskát a sulinál, be az irodába.
Hallgatni a panaszos ügyfelek sirámait, hallgatni a simlis ügyfelek átlátszó kifogásait, hallgatni a fénymásolók monoton zümmölését, és a klaviatúrák kopogását. Eltűrni a dörzsölt könyvelők fennhéjázó modorát, eltűrni bunkó ügyfelek trágár anyázását és eltűrni Bélát, az állandóan kanos kis osztályvezetőt, az ő viccekbe burkolt ajánlatait és ártatlannak tettetett érintéseit. Ügyiratokat másolni, bevallásokat aláíratni, iktatni, válaszleveleket postázni, megint másolni, átnézni, átszámolni, megint iktatni. Közben meginni négy kávét, elszívni nyolc cigit, ebédre elmajszolni két szelet rozskenyeres szendvicset kefírrel. Délután még kávé, még cigi, mire végzek, a szám olyan, mint a moslék és hasadozik a nyelvem.
Kiállni a parkolóból, felvenni Beácskát a napköziből, bemenni a kisboltba, otthon vacsorát főzni. Beácskával leckét írni, vacsizni, megnézni a Fókuszt és a Barátok köztet. Beácskát lefektetni, elmosogatni, zuhany, éjszakai krém a szemem köré, utolsó cigit elszívni, fogat mosni, olvasni tíz percet a Nők lapját, és elaludni. Aztán reggel újra kezdeni.
Szombatonként Beácskával sokáig aludni, elsétálni a parkba, vagy a faváras játszótérre, bevásárolni, a plázában, enni egy amolyan ebéd-vacsora félét, nagy pohár kólával, beülni egy moziba és közben popcornt majszolni. Vasárnap átmenni anyámhoz ebédre és ott maradni estig. Anyám ilyenkor bűbáj, ahogy unokázik.
Lassan mozdultam, felvettem a köntösöm. A melltartómat hagytam a padlóra esni. Nem érdekelt. Azóta nem éreztem magam ilyen nirvánásan, hogy rajtakaptam Lórit Ildivel, pont itt, ebben az ágyban. Előkapartam egy cigit a táskámból, de úgy remegett a kezem, hogy csak negyedszerre sikerült rágyújtanom. Máskor Beácska miatt sosem dohányzom a lakásban, de most ez sem érdekelt.
Hogy keveredtem én ebbe a szutyokba? A füst nem válaszolt csak kavargott.
Egyenes, tiszta, banálisan sablonos volt az életem.
Utam ugyan kicsit az egyedüllétet, a szürke hétköznapokat, az üres estéket, de nyugalmasan biztonságos volt.
Mindennap ugyanaz a langyos szar. Reggel hatkor kelni, Slágerrádió, kávé, cigi, zuhany, smink, friss blúz, reggeli a gyereknek, kiállni a kocsival, letenni Beácskát a sulinál, be az irodába.
Hallgatni a panaszos ügyfelek sirámait, hallgatni a simlis ügyfelek átlátszó kifogásait, hallgatni a fénymásolók monoton zümmölését, és a klaviatúrák kopogását. Eltűrni a dörzsölt könyvelők fennhéjázó modorát, eltűrni bunkó ügyfelek trágár anyázását és eltűrni Bélát, az állandóan kanos kis osztályvezetőt, az ő viccekbe burkolt ajánlatait és ártatlannak tettetett érintéseit. Ügyiratokat másolni, bevallásokat aláíratni, iktatni, válaszleveleket postázni, megint másolni, átnézni, átszámolni, megint iktatni. Közben meginni négy kávét, elszívni nyolc cigit, ebédre elmajszolni két szelet rozskenyeres szendvicset kefírrel. Délután még kávé, még cigi, mire végzek, a szám olyan, mint a moslék és hasadozik a nyelvem.
Kiállni a parkolóból, felvenni Beácskát a napköziből, bemenni a kisboltba, otthon vacsorát főzni. Beácskával leckét írni, vacsizni, megnézni a Fókuszt és a Barátok köztet. Beácskát lefektetni, elmosogatni, zuhany, éjszakai krém a szemem köré, utolsó cigit elszívni, fogat mosni, olvasni tíz percet a Nők lapját, és elaludni. Aztán reggel újra kezdeni.
Szombatonként Beácskával sokáig aludni, elsétálni a parkba, vagy a faváras játszótérre, bevásárolni, a plázában, enni egy amolyan ebéd-vacsora félét, nagy pohár kólával, beülni egy moziba és közben popcornt majszolni. Vasárnap átmenni anyámhoz ebédre és ott maradni estig. Anyám ilyenkor bűbáj, ahogy unokázik.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 13 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
A sztori pedig egészen kiváló. Jók az arányok, stílus, fogalmazás, nyelvhelyesség. Minden a helyén van. Hm, részletezzem tovább az erényeit?
A kezdő írók számára ajánlom tanulmányozásra. Figyeljétek meg, hol választja el a tagmondatokat vesszővel! Hogyan írja a dialógosokat. Milyen szavakat használ ugyanarra a fogalomra, hogy elkerülje a szóismétlést. Milyen módon mutatja be a szereplőit. Egyáltalán, hogyan formázza meg őket. Esendőek, nem tökéletesek, vívódnak magukban. Olyanok, mint mi. Elevenek.
(Komolyan, csak pár vesszőhibába tudnék belekötni)
Megy a 10 pont.