One girl, one boy, one woman, one man 5. rész
Megjelenés: 2014. december 10.
Hossz: 8 354 karakter
Elolvasva: 1 606 alkalommal
Victoria és David az asszony születésnapját ünnepelték kettesben egy jó nevű étteremben. Éppen a vacsorát lezáró desszertnél tartottak, közben csendesen beszélgettek.
– Tudod, milyen fontos vagy nekem? Minden fiatalkori kilengésünk ellenére Te vagy életem legfontosabb része, megelőzve közös is. Te adtad meg számomra a legfontosabbat, a boldogságot. Te voltál és vagy is a szex istennőm, aki minden vágyamat kielégítette és reményeim szerint ki is fogja elégíteni! – mondta David a feleségének.
– Te is megadtál nekem mindent, szerelmet, boldogságot, titkos vágyaim kielégítését. Férjem, szeretőm, barátom voltál és maradsz is minden bizonnyal életünk során. Együtt voltunk jóban, rosszban! Soha nem tudott elválasztani bennünket sem a szexuális vágy mások iránt, sem a kisebb szerelemnek gondolt vonzalmak. Mindig vissza találtunk egymáshoz! – mondta Victoria, és férje felé nyújtotta a kezét.
David megfogta a felé nyújtott kezet, tenyerébe szorította, ráhajolt és finom csókot lehelt neje mindkét kézfejére. Ez bizony így volt – gondolta. Eszébe jutottak kalandozásaik, amikor megcsalták egymást, olykor egymás előtt is, a gruppizások, amikor együtt keféltek másokkal, a szerelemnek tűnő vonzódások, amikor a másiktól elvonulva, az új kapcsolattal élvezték szexualitásuk kiteljesedését. Gondolataikba merülve, de egymás szemében elmélyedve gondolták végig eddigi életüket.
A vacsorának véget vetve hazatértek, ahol a gyerekek már aludni tértek. A házvezetőnő már ellátta őket, bár már szinte felnőttek voltak, de ügyelni kellett rájuk. David elővett két poharat és a hűtőhöz ment. Kivett egy üveg , ami kellemes hőmérsékletűre volt lehűtve. Az üveg egyből bepárásodott. Kihúzta a dugót és öntött a poharakba. Az egyiket Victoria felé nyújtotta.
– Egészségedre drágám! – mondta.
– Köszönöm szívem, neked is egészségedre!
Gondolataikba merülve ültek egymás mellett. Koccintottak, majd belekortyoltak a pohárba. Szótlanul iszogattak, gondolataik kergették egymást, felelevenedett a múlt mindkettőjük fejében. Egymáshoz dőlt testükben éledezett a vágy. Lassan a poharaik kiürültek.
– Gyere édesem, zuhanyozzunk le és menjünk az ágyba! Elég késő van már. – szólt a férfi a nőhöz.
– Tudod, milyen fontos vagy nekem? Minden fiatalkori kilengésünk ellenére Te vagy életem legfontosabb része, megelőzve közös is. Te adtad meg számomra a legfontosabbat, a boldogságot. Te voltál és vagy is a szex istennőm, aki minden vágyamat kielégítette és reményeim szerint ki is fogja elégíteni! – mondta David a feleségének.
– Te is megadtál nekem mindent, szerelmet, boldogságot, titkos vágyaim kielégítését. Férjem, szeretőm, barátom voltál és maradsz is minden bizonnyal életünk során. Együtt voltunk jóban, rosszban! Soha nem tudott elválasztani bennünket sem a szexuális vágy mások iránt, sem a kisebb szerelemnek gondolt vonzalmak. Mindig vissza találtunk egymáshoz! – mondta Victoria, és férje felé nyújtotta a kezét.
David megfogta a felé nyújtott kezet, tenyerébe szorította, ráhajolt és finom csókot lehelt neje mindkét kézfejére. Ez bizony így volt – gondolta. Eszébe jutottak kalandozásaik, amikor megcsalták egymást, olykor egymás előtt is, a gruppizások, amikor együtt keféltek másokkal, a szerelemnek tűnő vonzódások, amikor a másiktól elvonulva, az új kapcsolattal élvezték szexualitásuk kiteljesedését. Gondolataikba merülve, de egymás szemében elmélyedve gondolták végig eddigi életüket.
A vacsorának véget vetve hazatértek, ahol a gyerekek már aludni tértek. A házvezetőnő már ellátta őket, bár már szinte felnőttek voltak, de ügyelni kellett rájuk. David elővett két poharat és a hűtőhöz ment. Kivett egy üveg , ami kellemes hőmérsékletűre volt lehűtve. Az üveg egyből bepárásodott. Kihúzta a dugót és öntött a poharakba. Az egyiket Victoria felé nyújtotta.
– Egészségedre drágám! – mondta.
– Köszönöm szívem, neked is egészségedre!
Gondolataikba merülve ültek egymás mellett. Koccintottak, majd belekortyoltak a pohárba. Szótlanul iszogattak, gondolataik kergették egymást, felelevenedett a múlt mindkettőjük fejében. Egymáshoz dőlt testükben éledezett a vágy. Lassan a poharaik kiürültek.
– Gyere édesem, zuhanyozzunk le és menjünk az ágyba! Elég késő van már. – szólt a férfi a nőhöz.
Ez csak a történet eleje! Érdekel a teljes, 4 oldalas történet? És a több, mint tízezer másik?
VIP-tagsági váltásához válassz az alábbi csomagok közül!
Próbaidős
40 nap
960 Ft
Ezt választom!
telefonhívással
Kezdő
120 nap
2000 Ft
*/5.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
1 hónap
1 hónap
Haladó
180 nap
2760 Ft
*/7.2€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
2 hónap
2 hónap
A legjobb ár/érték arány!
Profi
365 nap
5380 Ft
*/14€
Ezt választom!
bankkártyával
ingyen:
4+ hónap
4+ hónap
* 384 EUR/HUF árfolyammal számolva
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Ha ez se nem fordítás, se nem könyv, akkor óriási gratula, mert a stílusa, azzal az aprósággal együtt amit már lentebb megfogalmaztam, mesteri! Ha például arra gondolsz, hogy szeretkezés közben nem válogatod meg a szavaid, meg hasonlók... De mit magyarázok én itt? Ezeket szerintem te sokkal jobban tudod. 😛 Most biztos jót mosolyogsz rajtam, de nem bánom, mert ezzel együtt remélhetek egy jó kis olvasmányt tőled. Engem nem érdekel másoknak mennyire tetszik, ha nekem ízlik. Így vagyok a csókkal, a fagyival és még a szülinapi tortával, meg a szendviccsel is. 😊
Na, hagylak írni. 🤗
Én meg vártam a többi részt, de kimaradt a kedvencem. :( Pedig tudom, hogy folytatódott volna, de... Nem találom már meg sehol az eredetijét. Ha jól emlékszem ez egy könyv, vagy ilyesmi, de talán csak egy fordítás. Mindenesetre érdemes lenne a többi részt feltenni, mert tutira nem így lett vége!
Tetszett ez így még akkor is, ha túl irodalmira vetted. Egy könnyed hangvétel kedvesebbé, kedvelhetőbbé tette volna mások szemében is. Szép az irodalmi kifejezésmód, de egy aktus közben sem divat ma már az udvariaskodás. Nem emlékszem, hogy 500 éve hogyan volt. 😀
Na, de... Most kéne meghúzgálnom a füleidet! Még hogy én vagyok átlag feletti?!
Mert mintha erre utaltál volna: Szívesen elolvasnám a "félre sikerült" írásodat, mert szerintem az is átlag feletti.
Pfff... Szerintem ez inkább lehetne az, ha az irodalmiságot nem viszed túlzásba. Mert hogyan is illene egy fehér csipkés damasztabrosz egy tisztás zöldellő füvére? Mindkettő szép és kedves, de te tényleg oda terítenéd azt a szűz-fehéret, hogy bepiszkolódjon? 😛
A többi is elég erőltetett.