Nem kívánt szenvedély

Nem ellenkezhetett, amikor Aleksei dereka köré fonta karjait, és magához húzta, hogy beleszagolhasson frissen mosott hajába. A vámpír arrébb sodorta barna tincseit, és nyakához hajolt, belélegezve a lány bőrének csábító illatát. Kívánta a vérét, itt és most bele akart kóstolni. Chaterine megérezte ezt, teste összerándult idegességében.
– Máris? – kérdezte.
A férfi elmosolyodott.
– Igen – jelentette ki nemes egyszerűséggel, és végighúzta forró ajkait a lány kidomborodó ütőerén. – Gyönyörű nő vagy, Chaterine. Képtelen vagyok ellenállni a vonzerődnek.
A lány, bár tartott az elkövetkezendőktől, most mégis gúnyosan felnevetett.
– Nem kell bókokkal fáradoznod. A tiéd vagyok, Aleksei.
A vámpír felemelte a fejét, és Chaterine szemeibe nézett. Tekintetéből kiveszett az előbbi már majdnem kedvesnek mondható csillogás, s helyét egészen sötét állati mohóság vette át.
– Igazad van – felelte. – A tulajdonom vagy.
Aleksei változtatott elhatározásán. Felkapta Chaterinet, s a lány következő pillanatban már az ágyon találta magát. Rémülten ült fel a ruganyos matracon, és hátrébb kúszott, de nem menekült el. Tisztában volt vele, hogy nem teheti, amúgy sem lett volna semmi esélye, csak rontott volna a helyzeten azzal, hogy kivívja a vámpír haragját. Tűrnie kellett mindent. És ekkor döntött. Bármit is kíván tőle Aleksei, ő teljesíti, ha a vámpír is betartja a szerződés rá eső részét, azonban most itt megfogadja, hogy semmiféle érzelmet nem mutat a vámpír felé. Engedni fogja, hogy kihasználják, azonban olyan lesz, akár egy lélek nélküli baba. Hiszen melyik férfi szeretkezne szívesen egy frigid nővel?
Mire kigondolta, Aleksei már levette az ingét, s őt durván hátradöntötte az ágyon, kezeit pedig leszegezte a feje mellé. Egy rántással letépte a rajta lévő pólót, majd megszabadította nadrágjától is, egy szempillantás múlva már teljesen meztelenül, kiszolgáltatottan feküdt az erős férfitest alatt. A vámpír mohón jártatta végig kezét mellein, hasán, és combjainak belső oldalán, Chaterine pedig tűrte. Maga is meglepődött milyen érzelemmentes tud lenni, ha akar. Egy rándulás nem mutatta, hogy félne, légzése nyugodt volt, szívverése egyenletes. Alekseit pedig ez egy csöppet sem érdekelte, csak saját vágyainak kitöltésével volt elfoglalva. Megszabadult az utolsó akadályoktól, majd minden időhúzás nélkül, a lányba hatolt.