B-vel a föld körül - Sandboard

A dzsip zötykölődve haladt végig a szinte már egymásba érő homokdűnék között. A gyomrom úgy kavargott, mint a ringlispíl és úgy éreztem, a fejem mindjárt leesik a helyéről és begurul az anyósülés alá.
– Nyugi! Minden rendben lesz – biztatott Fernanda és gyengéden megpaskolta térdemen nyugvó kezemet.
Vonakodva néztem sűrű fekete haj keretezte barna arcába és csak nagy nehézségek árán nyitottam ki a számat, félve, hogy azonnal visszaadnám a reggelimet.
– Nem aggódok – hazudtam. – Csak... én még csak nem is síeltem soha. Meg snowboardot sem fogtam a kezemben.
– Nem is a kezedbe kell, hanem a lábad alá – kacagott Miguel a kormány mögül.
– És hol máshol tudnád könnyebben elkezdeni, mint itt? – nézett hátra az anyósülésről José. – A homok puhább, mint az összefagyott hó és legalább nem fázol meg, ha a bugyidba megy.
– Az esetben meg lesz vállalkozó, aki kiszedi – tette még hozzá valaki, de mire a szavak jelentése egyáltalán eljutott az agyamig, az egész kis társaság röhögésben tört ki. Csak Fernanda mosolygott rám töretlenül és biztatóan megszorította a kezemet.
Halkan morogtam és az ablakon kifelé fordítottam a tekintetem. El se hittem, hogy rá tudtak venni. De hát a jó társaság, pár átmulatott éjszaka, és az ember mindenre kapható. Mire észbe kaptam, addigra pedig már be is zsúfolódott a díszes kompánia egy dzsipbe és úton is voltunk ki a hegyek közül Dél-Amerika egyik legkülönösebb tája felé.
Az Andok lábánál, a tengerpart felé haladva, az ember dús füvű, burjánzó tájra számítana, itt viszont, ahogy kiértünk a síkságra, nem maradt más, csak a végtelen, száraz pusztaság. Pontosabban nem is annyira végtelen.
A dolgot csak részben magyarázza, hogy közel jártunk a Baktérítőhöz, ahol az Egyenlítő felől érkező légtömegek, kiadva minden nedvességüket, csontszárazon szállnak alá. Sokkal fontosabb volt a partok mentén elhaladó hideg tengeráramlás. A levegő ugyanis, a napsugaraktól átmelegedett földfelszín kisugárzásának köszönhetően, annak közvetlen közelében a legmelegebb, majd felfelé haladva fokozatosan hűl. És ahogy a felszínen felmelegedő és elpárolgó víz a kis sűrűségű meleg levegőbe oldódva felszáll, lehűl, és ahogy a levegő sűrűsödve veszít víztartó képességéből, kicsapódik és visszahull a földre.