Egy önfeláldozó feleség története

Házasságkötésünk után évekig igen szerény anyagi körülmények között éltünk Zsolttal, a férjemmel. Anyagi gondjainkat csak fokozta, hogy gyors egymásutánban két gyerekünk született, akik miatt otthon maradtam, és csak Zsolt keresetére számíthattunk. Nyolc évvel ezelőtt aztán felcsillant a remény, hogy kiemelkedhetünk a szegénység szorításából. A reményből valóság lett, aminek valóra váltásában nekem is fontos szerep jutott. Olyat kellett tennem, amire ugyan ma sem vagyok büszke, de nem is bántam meg.
Férjem akkoriban egyszerű beosztott alkalmazottja volt egy hatalmas biztosító cégnek. Munkájával nagyon elégedettek voltak és várományosa lett egy kinevezésnek, vezető beosztásba, kimagasló, álom-fizetéssel. Az állás elnyerése esetén minden álmunk, lakás, autó, külföldi nyaralás stb. elérhetővé válhatott. De az ára az én tisztességem volt, csak ezt előre nem mondta meg nekem senki.
Úgy kezdődött, hogy Zsolt egy nap azzal a hírrel jött haza, hétvégére meghívást kaptunk leendő főnöke kerti-partijára, ahol ott lesznek a cég valamennyi fontos vezetője és feleségeik.
Nem örültem túlságosan a meghívásnak, nem éreztem kedvet az estélyhez, az idegen társasághoz, de Zsolt fontosnak tartotta a megjelenésünket, az ígért kinevezés elnyerése miatt. Zsolt rábeszélése és többszöri határozott kérésére végül is úgy döntöttem, hogy elmegyek. Nem volt az alkalomhoz illő ruhám, ezért aztán vettünk egy meglehetősen drága, divatos estélyi ruhát, a mellrészen nagy kivágással. Nagyon feszélyezett, hogy a melleim túlságosan kilátszottak a dekoltázsból. Zsolt váltig bizonygatta, hogy a vezetők feleségei is hasonlóan öltözködnek ilyenkor, és ő nem szeretné, ha kilógnák a sorból. Már napokkal előtte és még útközben a partira is, folyton azt hajtogatta, hogy nagyon sok múlik azon, hogy milyen benyomást teszünk a főnökeire. Többször kérte, hogy különösen Meissner úrral, az elnök-vezérigazgatóval és a helyettesével, Koller úrral legyek nagyon kedves, igyekezzek megnyerni a tetszésüket.

Meissnerék egy nagy parkban álló, palotának is beillő, emeletes villában laktak. Miután megérkeztünk, és bemutattak a vendégeknek, a főnököknek, kollegáknak és a feleségeiknek, kezdtem megnyugodni.