Tokaji lazulás

Egy haveréknak volt háza Tokajban, ide mentünk le pár napra kipihenni a suli fáradalmait, kiélvezni a nyár lejét. Egész véletlenül ekkor volt a Hegyalja is. A baráti társaság már régóta összeszokott volt, azért minden bulinkon/összejövetelünkön akadt új ember, aki valakinek a valakije volt és elhozta magával egy kicsit szórakozni. Ilyen új ember volt ezen történetben szereplő leányzó is; az egyik lány barátnője.

Korára, nevére már nem emlékszem – beleveszett az idő homályába – talán 1-2 évvel volt fiatalabb nálam. Formás vékony kis teste volt és dohányzott. Én meg nem, és sosem szerettem a dohányzó lányokat. Szokták mondani, hogy van az a . Nos, esetünkben is volt.

Kivételesen nem voltunk túl sokan (8-10 fő) akik ráértek és lejöttek, így bőven elfértünk a két szintes házban, ami közel esett a Tiszához is fesztivál területéhez is.

A kora délutáni órákban érkeztünk meg, és hogy lemossuk az út porát, lementünk megmártózni a Tiszába. A folyó kellemesen hűs vize élénkítőleg hatott ránk. Nagyon nem lehetett bemerészkedni, mert hirtelen mélyült és erős volt a sodrás is, de a parthoz közel el lehetett ökörködni a vízben (természetesen nem a kialakított strandra mentünk, hanem "szabad strandra").

A fürdés után összeütöttünk egy laza vacsorát majd iszogatni és beszélgetni kezdtünk. miután elfogyasztottunk mindent, amivel aznap estére készültünk, úgy döntöttünk tovább állunk egy vendéglátóipari egységbe, ahol is folytatjuk a megkezdett programot. El is sétáltunk a közeli kocsmába, ahol tovább iszogattunk, majd a fentebb már taglalt leányzó megtalált, hogy nem-e vennék neki cigit, mert őt nem akarják kiszolgálni.

Nem volt közömbös a leányzó, így úgy döntöttem, segítségére leszek; odaballagtunk a pulthoz, majd megtudakoltam, hogy pontosan milyen cigarettát is szeretne. Mondtam a pultosnak, hogy akkor ezt szeretnénk. Megkaptuk, majd leányzó rá is gyújtott. Én meg vele. Beszélgettünk, majd elindultunk vissza a fesztivál felé, mert neki valami kedvenc bandája kezdett játszani, és szerette volna őket meglesni (tényleg meglesni, mert jegyünk az nem volt, szóval gondolta, majd belóg, vagy felmászik valami fára). Bandukoltunk hát szépen vissza a tök sötétben, néha összetalálkoztunk hasonlóan, vagy még jobban illuminált fiatalokkal, akik már nagyon jól érezték magukat.