Egy fiú férfivá avatása

Elég sok pasival volt már dolgom, de férfivá avatnom csak egyetlenegyet sikerült. Azt is unokahúgomnak, Zsuzsinak köszönhettem, akivel együtt vettem el egy fiú szüzességét. Huszonhárom éves voltam, amikor nagybátyámék meghívtak magukhoz az egyik dél-dunántúli kisvárosba, ahol éltek. Látogatásomnak Pali bácsi és Ancsa néni is örültek, de a leginkább mégis 16 éves unokahúgom, Zsuzsi. Egy szobában aludtunk, s minden áldott éjjel szinte hajnalig beszélgettünk. Zsuzsi olykor engem is faggatott a férfiakkal kapcsolatos tapasztalataimról, de mégis ő mesélt többet magáról és saját szexélményeiről. Igen, bármilyen hihetetlenül is hangzik, ennek a 16 éves bakfisnak már komoly szexélményei voltak. Szüzességét már több mint egy éve elvesztette, s azóta saját elmondása szerint már négy fiúval is volt – legalábbis szexuális – kapcsolata. Közülük kettő csak amolyan buli utáni OneDate-partner volt, a harmadik egy másodéves egyetemista, akivel három hónapig járt, de az aztán beleszeretett az egyik évfolyamtársnőjébe és megszakította vele a kapcsolatot. A legproblematikusabb viszont talán éppen Tamás volt, az osztálytársa és mostani fiúja, akivel a csókolózástól a pettingen át a franciázásig már sok mindent kipróbáltak, csak éppen "azt" nem, pedig Zsuzsi már nagyon szerette volna.

– Tamás istenien tud kényeztetni alul a nyelvével és az ujjaival – mesélte egyik éjjel –, s én is már jó párszor kivertem és furulyáztam neki, de "arra" valahogy sohasem tudja elszánni magát. Pedig annyira szeretnék vele végre... Nincs valami ötleted, hogy tudnám rábírni?
– Hát, ötletem még csak-csak lenne – feleltem –, de távolból nem tudok igazán tippeket adni. Mit gondolsz, benne lenne egy hármas partiban? – tettem hozzá rövid töprengés után.
– Szerintem biztosan – mondta Zsuzsi felvillanó szemmel. – És akkor te is beszállnál?
– Be, persze, ha téged nem zavar.
– Á, dehogy! Még úgyse láttam soha, hogy mások hogy csinálják. Pedig nagyon kíváncsi lennék – tette hozzá huncut mosollyal.
Így is történt. Zsuzsi már másnap azzal jött haza az iskolából, hogy megbeszélte Tamással, hét végén együtt elmegyünk Balaton parti víkendházukba.
Nagybátyáméknak persze nem mondtuk meg, hogy a fiú is velünk jön, ők pedig – szeptember lévén – már nem akartak lemenni (illetve fölmenni) a Balatonhoz.