Lefeküdtem a nagyival 2. rész
(Minden résztvevő a képzelet szülötte (így nincs vérségi kapcsolat közöttük), a valósággal való bármilyen egyezés a véletlen műve.)
Ezt követően hasonlóan teltek a hétvégék, annyi különbséggel, hogy egyre jobban bírtam.
Nem sültem el rögtön, ahogy bedugtam a puncijába a pöcsöm, és nem mentem el fél perc után, hanem egyre inkább kitolódott, mígnem percekké nőtt az élvezet.
Persze az óvszer pár hét alatt elfogyott, de megnéztem a pontos márkát, doboz színét, darabszámot, mindent és vettem szépen mindig egy dobozzal, mielőtt elfogyott volna.
Az nem tűnt fel, hogy tizenévvel ezelőtt nem volt még olyan típusú koton, mint amit Alíz vett elő legelőször és azt mondta, hogy még a papával vették.
Prémium márka volt, ultravékony. Pénzem persze nem volt rá, de érdekes módon nagyi mindig adott zsebpénzt, pedig előtte sosem kaptam tőle. Mindig pont azelőtt adta, mikor éppen elfogyott volna a gumi. Ez sem keltett gyanút.
Azért nem, mert teljesen odáig voltam.
A nagyiért, a hétvégékért, a kéjes érzésért. Azért, hogy mindig, minden összejött, hogy sosem buktam le. De legfőképp Alíz puncijáért (kezdtem magamban már inkább Alízként, mint nagyiként gondolni rá). Totálisan függővé váltam a hosszú hónapok alatt. Nem pusztán a szex és a kielégülés miatt, hanem azért, mert szorosan kötődött izgalomhoz, a lebukás veszélyéhez.
Így jött el a 14. szülinapom...
A hét közepén töltöttem be a 14-et. Anyáékkal otthon ünnepeltünk, de tudtam, hogy a nagyi is készülni fog jó szokása szerint valamivel.
Kaptam is tortát, meg finom vacsorát pénteken.
Vacsora közben, mintegy mellékesen megemlítette, hogy nagytakarítást rendezett, lomtalanítással karöltve, és kidobott egy csomó régi dolgot, ami már nem kell. A múltkori kotonos dobozt is, hiszen ő úgysincs férfival, minek az neki.
Ja, és hogy most már gyógyszer nélkül is jókat alszik, feleslegesen nem szedi az altatót.
Nnnna...
Ennél rosszabb szülinapi étkezésem még nem volt.
Kétségbeesetten törtem a fejem, hogy mitévő legyek. Így vége az imádott éjszakáknak, a heti kielégüléseknek. Látta rajtam a totális káoszt. Odajött, kérdezgette, hogy mi a baj. Átölelt hátulról, ahogy ültem. A nyakamban éreztem a mellei puhaságát. A karjaival átfogta a testem, megsimogatta a hasam, de lejjebb nem nyúlt – bár nyúlt volna! Mert a mellei érintésétől olyan merevedésem lett, hogy majd szétszakadt a nadrágom.
– Elvittem tiszítóba a paplanod. – mondta mellékesen. De vettem régebben egy kétszemélyeset. Ha nem zavar alhatunk az alatt mindketten.
Dehogy zavart. Bár nem tudtam, mit fogok most kezdeni.
Nem sültem el rögtön, ahogy bedugtam a puncijába a pöcsöm, és nem mentem el fél perc után, hanem egyre inkább kitolódott, mígnem percekké nőtt az élvezet.
Persze az óvszer pár hét alatt elfogyott, de megnéztem a pontos márkát, doboz színét, darabszámot, mindent és vettem szépen mindig egy dobozzal, mielőtt elfogyott volna.
Az nem tűnt fel, hogy tizenévvel ezelőtt nem volt még olyan típusú koton, mint amit Alíz vett elő legelőször és azt mondta, hogy még a papával vették.
Prémium márka volt, ultravékony. Pénzem persze nem volt rá, de érdekes módon nagyi mindig adott zsebpénzt, pedig előtte sosem kaptam tőle. Mindig pont azelőtt adta, mikor éppen elfogyott volna a gumi. Ez sem keltett gyanút.
Azért nem, mert teljesen odáig voltam.
A nagyiért, a hétvégékért, a kéjes érzésért. Azért, hogy mindig, minden összejött, hogy sosem buktam le. De legfőképp Alíz puncijáért (kezdtem magamban már inkább Alízként, mint nagyiként gondolni rá). Totálisan függővé váltam a hosszú hónapok alatt. Nem pusztán a szex és a kielégülés miatt, hanem azért, mert szorosan kötődött izgalomhoz, a lebukás veszélyéhez.
Így jött el a 14. szülinapom...
A hét közepén töltöttem be a 14-et. Anyáékkal otthon ünnepeltünk, de tudtam, hogy a nagyi is készülni fog jó szokása szerint valamivel.
Kaptam is tortát, meg finom vacsorát pénteken.
Vacsora közben, mintegy mellékesen megemlítette, hogy nagytakarítást rendezett, lomtalanítással karöltve, és kidobott egy csomó régi dolgot, ami már nem kell. A múltkori kotonos dobozt is, hiszen ő úgysincs férfival, minek az neki.
Ja, és hogy most már gyógyszer nélkül is jókat alszik, feleslegesen nem szedi az altatót.
Nnnna...
Ennél rosszabb szülinapi étkezésem még nem volt.
Kétségbeesetten törtem a fejem, hogy mitévő legyek. Így vége az imádott éjszakáknak, a heti kielégüléseknek. Látta rajtam a totális káoszt. Odajött, kérdezgette, hogy mi a baj. Átölelt hátulról, ahogy ültem. A nyakamban éreztem a mellei puhaságát. A karjaival átfogta a testem, megsimogatta a hasam, de lejjebb nem nyúlt – bár nyúlt volna! Mert a mellei érintésétől olyan merevedésem lett, hogy majd szétszakadt a nadrágom.
– Elvittem tiszítóba a paplanod. – mondta mellékesen. De vettem régebben egy kétszemélyeset. Ha nem zavar alhatunk az alatt mindketten.
Dehogy zavart. Bár nem tudtam, mit fogok most kezdeni.
Ez csak a történet kezdete, még 6 oldal van hátra!
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Érdekel a teljes történet és a több, mint tízezer további?
Regisztrálj VIP-fiókot!
Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
bár szerintem ennek a duplája még jobb lett volna
ezért sajnos én erre csak 9p tudok adni
folytasd!...
két testvér, anya-fia, apa-lánya, apa-fia, anya-lánya
stb. felosztásba..
mert annyira egyediek, különlegesek és perverzek
hogy emiatt nagyon vágyom rá