Kelsey és Derek

Kelsey reszkető kézzel húzta magára a hálóinget. Tudta, hogy nem fogja jól érezni magát benne, és nem is érezte, de makacsul ellenállt annak, hogy levegye.
A hálóing már önmagában is szemérmetlen volt, nemcsak azért, mert átlátszó, hanem azért is, mert oldalt egészen a csípőjéig fel volt hasítva, és így a lábából sokkal több látszott, mint amennyit bárkinek valaha is látni engedett.
Lágy, halványkék selyemből készült, ujjatlan volt, a mellrész kivágása V alakú, és a vállon egyszerű, összeköthető pánt, hogy könnyen ki lehessen oldani.
Ha nem lett volna hozzá a köntös ugyanabból a lágy selyemből, akkor nem merte volna viselni. A köntös azonban eltakarta a lábát és a karját. A melléből viszont egy kicsi még akkor is látszott, amikor az övet szorosan összekötötte, de úgy vélte, jelen körülmények között ez rendjén van.
Épp a tűz mellett állt és a haját fésülte, amikor kopogtatás hallatszott.
Egyszerűen nem jött hang a torkára, hogy azt mondja Dereknek, beléphet. A férfi nyilván nem is érezte szükségét, mert az ajtó kinyílt, és ő ott állt, egyenesen Kelseyre meredt, a szeme kissé elkerekült és sötétebb lett...
– Tényleg tennünk kell valamit ez ellen az állandó pirulás ellen, Kelsey – mondta derűs hangon.
Kelsey lesütötte a szemét, és az arca forróbb volt, mint mellette a tűz lángja.
– Tudom.
– Olyan... gyönyörű.
Ezt úgy mondta, mintha nem igazán ezt a szót akarta volna használni, mintha kissé megilletődött volna. Aztán a következő pillanatban már ott állt Kelsey előtt, kivette a kezéből a fésűt, félretette,, és egyik hosszú hajfürtjét az arcához emelte, majd hagyta, hogy visszahulljon a derekához.
– Elképesztően gyönyörű – mondta újból.
Erre Kelsey felpillantott rá, és a férfi zöld szeméből olyan csodálat áradt felé, hogy ettől csak még inkább elöntötte a melegség. A férfi közelsége azonban más érzéseket is ébresztett benne, valami csiklandó érzés áradt szét a hasa táján, a melle meg feszülni kezdett. Még a férfi fűszeres illata is izgalomba hozta érzékeit. Azon kapta magát, hogy Derek száját bámulja, mintha azt szerette volna, hogy a férfi megcsókolja, mert emlékezett rá, mennyivel kellemesebb volt, amikor megcsókolta, akkor nem volt zavarban, a gondolatai széthullottak, és így, gondolattalanul volt egy kis nyugalma.