Egy perverz fickó vallomásai

Itt ülök a dolgozószobámban. Drága kortyolgatok tisztán, a néma csendet körülöttem csak a számítógépem ventillátorának monoton zúgása töri meg. Sűrű cigarettafüstön keresztül bámulom a monitort. Pornót nézek. 35 éves vagyok és béna, egy élő halott. Persze a szónak nem a fizikai értelmében, hiszen szerencsére mozog kezem, lábam. De ezen kívül másnak nem nagyon örülhetek. Lelkileg, érzelmileg és szexuálisan értem az út végére.
Egyedül vagyok. Nem csak párom nincs, de lassan kapcsolatom sem a külvilággal. A barátaim többsége már családot alapított, boldogan élnek. Kikoptak mellőlem, illetve – bocsánat – én koptam ki mellőlük. 35 éves vagyok. Itt ülök a dolgozószobámban és online pornót nézek, mint valami kamaszodó kissrác. Így telnek egy ideje az estéim, a kérdés csak mindig az, mennyire sikerül magam kiütni a piával. A pornó látványa nem izgat fel. Nézhetnék akár mesefilmet is talán, ugyanilyen hatással lenne rám. Legalább valami mozog előttem, színes, néha talán még fel is hangosítom. Eltelnek az esték, aztán már csak a nappalokat kell kihúzni, hogy este legyen megint. És kezdődjék minden újra.
35 éves vagyok, és nem akarom magam elpusztítani. Ezen már túl vagyok valamilyen szinten. De nem mindig volt ez így.
Áldhatnám a sorsot a családom miatt. Szüleim több mint 40 éve vannak együtt békében, boldogságban. Két nővéremmel jó neveltetést kaptunk, mindhárman lediplomáztunk, és a felnőtt életet sem volt nehéz megkezdenünk. Apám mindig is dolgos és vállalkozó kedvű ember volt, a rendszerváltás idején éppen jó időben volt jó helyen. Egy volt kollégájával céget alapítottak, és egy külföldi cég hazai képviseleteként kezdtek működni. Számításuk bejött, rövid időn belül megváltozott életünk, hirtelen minden elérhető lett, amiről a 80-as évek végén csak álmodni mertünk. Hirtelen nagyon népszerű családdá váltunk a környéken, mindenkinek volt egy jó szava hozzánk, de apámék szerencsére mindig ki tudták szűrni az érdekembereket a köreikből. Persze azért semmi sem hullott az ölünkbe, a szülők igyekeztek a valamit valamiért elvet követni, legyen szó akár segítségről a cégben vagy a ház körül, akár a tanulásról. Szegény sorból származtak, pontosan tudták mi az, hogy nélkülözni.